A Maros vízállása nyár végére rendszerint lecsökken és megjelennek rajta a homokzátonyok. Az így kialakult kis szigetek pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyet biztosítanak a madaraknak.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájékoztatása szerint a bíbicek, sztyeppi sirályok, fehér gólyák a környék szántóin, gyepjein keresik táplálékukat, de a nap folyamán többször is meglátogatnak egy-egy marosi homokpadot, ahol kényelmesen tudnak inni, és a szőrmés ragadozóktól védett, vízzel körülvett területen tudnak itt pihenni. Biztonságos éjszakázó helyül is szolgál a zátony a madaraknak.
A szürke gémek sokszor zátonyról-zátonyra járnak, és a sekély vízzel borított szegélyekben vadásznak apró halakra, ahogy a kis és nagy kócsagok is teszik. A tőkés récéknek akár több százas csapatai is összeverődnek egy nagyobb homokpadon, és itt tölti az éjszakát a lármás társaság.
Emellett idén augusztus végén a Maros felső szakaszán néhány példány fekete gólyát is megfigyeltek, melyek vonulásuk során állomásoztak egy szárazra került, folyó közepi zátonyon.
(Fotó: illusztráció/Pixabay)
