Az elmúlt 20 évben hazánkban megkétszereződött azoknak a gyerekeknek a száma, akik valamilyen allergiával küzdenek. Az évről-évre növekvő esetszám és a most kezdődő allergiaszezon miatt a szülőknek fontos tudniuk, hogy milyen fajtái vannak az allergiának, azok hogyan jelentkezhetnek, és melyek azok a tünetek, amik megkülönböztetik az ételallergiát az -intoleranciától vagy a légúti allergiát a náthától. A K&H gyógyvarázs összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat és intő jeleket.
Attól függően, hogy csak az egyik vagy mindkét szülő érintett-e valamilyen allergiás megbetegedésben, változó annak az esélye, hogy a gyereknél is jelentkezik allergiás reakció. Amennyiben csak az egyik szülő küzd allergiás tünetekkel, ez az arány 30-35% körüli, ha azonban mindkét szülő érintett, ez az érték sokkal magasabb, akár 80 százalék is lehet.
A „legnépszerűbb” allergiák
Az allergia az immunrendszer túlzott védekező reakciója. Bár kialakulásának okát a mai napig nem ismerjük, a leggyakoribb kiváltó okok listája meglehetősen hosszú.
- ételallergia: ilyenkor minden esetben ki kell iktatni az allergiát okozó ételt a gyermek étrendjéből.
- pollenallergia: a növények, fák, virágok porszemcséi okozzák. Az allergiás asztma kialakulásának elkerülése érdekében odafigyelést és kezelést igényelhet megfelelő tabletta, szemcsepp és orrspray használatával.
- háziporatka-allergia: tünetei télen tetőznek, mivel akkor sokkal többet tartózkodunk a lakásban. Ebben az esetben is szükség lehet gyógyszeres kezelésre, de sokat segíthet a lakás gyakori takarítása és a napi szellőztetés.
- állatszőr-allergia: a megnevezés valójában téves, mivel nem a szőr okozza az allergiát, hanem az állat hámpikkelyei, széklete és vizelete. Ha a gyerekről beigazolódik, hogy ebben szenved, a szülőknek habozás nélkül meg kell válniuk a család háziállatától.
Honnan tudhatjuk, hogy ételallergia vagy -intolerancia?
Az ételallergia nem összetévesztendő az ételintoleranciával! Ez utóbbi esetében ugyanis a tünetek jóval enyhébbek, és órákkal vagy napokkal később is jelentkezhetnek az étkezés után. Ételallergia esetében azonban komoly reakciókról beszélünk, amelyek akár súlyos, életveszélyes következményekkel is járhatnak.
Légúti allergia vagy nátha?
Légúti allergia (pl. pollenallergia) esetében nem a betegség kezelése jelenti a legnagyobb kihívást. A problémát inkább az okozza, hogy a szülő felismeri-e, hogy gyereke megfázott vagy allergiás valamire. A náthából általában viszonylag rövid időn belül, maximum 7-12 nap alatt kigyógyulnak a gyerekek, míg a pollenallergia jellemzően végigkíséri a növények virágzásának időszakát, így esetenként akár hónapokig is eltarthat.
Hogyan kezelhető az allergia?
Az allergia felderítésére a nagyobb gyerekeknél bőrteszteket, a csecsemőknél és kisgyermekeknél pedig inkább vérvizsgálatot végeznek. „A gyermekkorban jelentkező allergiás megbetegedések ma már szerencsére könnyen kiszűrhetők és kezelhetők innovatív orvosi eszközök segítségével, ezért a gyermekegészségügy elkötelezett támogatójaként abban is segítjük a kórházakat és háziorvosokat, hogy ilyen készülékekhez jussanak” –fogalmazott Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője.
