A legelsőn 35-en szerepeltek, 1956-ban már 43 fő nevét tartalmazta a kommunista vezetés kuláklistája Kiszomboron – derült ki Zeitler Ádám történész, helytörténész csütörtöki előadásán, melyet a község művelődési házában tartottak. Ez volt a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör Zomborról mindenkinek c. előadás-sorozatának első idei rendezvénye.
Az előadás az 1948-tól kezdődő időszakról szólt, kiemelve a Rákosi-korszak agrárpolitikáját. A gazdagabb parasztságot tartalmazó kuláklista 1950-ben jelent meg. A kuláknak minősített parasztok nem tanulhattak tovább, gépeiket elvették, TSZ-ekbe kényszerítették őket, internálták, tönkretették a családok életét.
Sztálin halála után változás állt be, majd később Kádár János elismerte, hogy hibásak voltak ezek a módszerek.
Az előadáson elhangzott, hogy az 1950-es listán 35 kiszombori volt. Összesen 11 szarvasmarhájuk és 41 sertésük volt, de döntően azért kerültek rá, mert bérmunkásokat foglalkoztattak. 1956-ban 43 kiszombori lakost minősítettek kuláknak, viszont az előző listáról 17-en lekerültek – helytelen elbírálás miatt voltak rajta. Ezek az adatokat megtalálhatóak a makói levéltárban.
Erőteljes kulák-ellenes propaganda ment az újságokban: a Viharsarok c. megyei napilapban minden héten volt cikk a kulákok ,,szabotáló tevékenységéről.”
– A rombolás, hallgatás az 1956-os forradalomban tört ki. Még ma is feladat, hogy kutassák ezt a területet, hiszen még köztünk vannak, akik ezt átélték – zárta gondolatait Zeitler Ádám.
A történész Makón is tartott ugyanebben a témában előadást. Akkor elhangzott, hogy Makón 527 családot minősített kuláknak a Rákosi-diktatúra. Erről bővebben itt olvashat.
