Orbán Viktor karácsonyi gondolatai: EU-s pénzek, Soros, Brüsszel, békeellenes Amerika

Orbán Viktor évösszegző, karácsonyi nyilatkozatot adott a Magyar Nemzetnek. Háború, energiaárak, migráció, Soros György, infláció, Manfred Weber és az Európai Parlamentet övező korrupciós botrány is szóba került.

Az Oroszországgal való viszony és az energiaárak

Az Euronews szemléje szerint Orbán azt mondta, hogy Magyarországnak érdeke, hogy Oroszország ne jelentsen biztonsági fenyegetést Európára, „de az nem érdekünk, hogy feladjuk minden gazdasági kapcsolatunkat Oroszországgal. Ezekre a kérdésekre magyar szemüveggel nézünk, nem máséval.”

A miniszterelnök közölte, hogy az energiaárak növekedése is veszélyes helyzet felé lökte Magyarországot, mivel a magyar gazdaság importálja az energiát, és a háború, illetve a szankciók előtt évente 7 milliárd eurót fizetett ezért. Ez az összeg mostanra 17 milliárd euróra nőtt, ami „ma kimegy a magyar gazdaságból.” Orbán szerint amennyiben 

„egy karácsonyi angyal úgy döntene, hogy eltörli az energiaszankciókat, akkor egy pillanat alatt leesnének az energiaárak,

és velük együtt az infláció is, így Magyarország nem 1,5, hanem 5 százalékos gazdasági növekedéssel tervezhetne 2023-ra. 

Háború

Orbán Viktor közölte, hogy fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán háború akár évtizedekig eltarthat, de szerinte „Ukrajna csak addig tud harcolni, amíg az Egyesült Államok támogatja pénzzel és fegyverrel”, majd leszögezte: 

„Ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz.

Más álláspont szerint akkor is béke következne, ha az oroszok fogják magukat, és egyszerűen kivonulnak a megszállt Ukrajnából. Orbán megjegyezte, hogy senki nem várhatja el az ukránoktól, hogy „Európa nyugalma, energiabiztonsága és jóléte érdekében lemondjanak országuk egy részéről, mivel Ukrajna szuverén állam. Nekünk abban van döntési helyzetünk, hogy milyen mértékben támogatjuk őket.” A miniszterelnök közölte, hogy a kormány úgy döntött, hogy a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartva Ukrajnának humanitárius segítséget nyújtanak. 

Infláció

Orbán azt mondta, 2023 végére egy számjegyűre törik le a inflációt, majd szokatlannak nevezte, hogy Matolcsy György éles kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságpolitikáról, ám szerinte ez pusztán arról szól, hogy a jegybank elnöke nehéz helyzetben van, márpedig az ő feladata az infláció kezelése. Kiemelte: nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában jelentős a pénzromlás.

,,Az én helyzetem sem könnyű, de Matolcsy Györgyé még nehezebb. És ha ilyenkor az ember a nyilvánosság előtt unortodox viselkedésmódot választ, azt is meg lehet érteni” – mondta Orbán Viktor.

Brüsszelről

A Magyarország és Brüsszel közötti megállapodásról a miniszterelnök azt mondta, „tettünk egy lépést előre”, és hogy „van egy megállapodásunk arról, hogy az a pénz, ami a miénk, tényleg jár nekünk.” 

A források visszatartásával kapcsolatban azt mondta, hogy ez az EU részéről „fegyvernek fegyver, de nem kard, csak bicska.”

Az EP korrupciós botrányáról

Van, hogy a hóhért akasztják” – közölte Orbán, majd úgy folytatta, hogy a brüsszeli bürokraták úgy érzik, hogy „a törvények felett állnak, és bármit megtehetnek.” Itt előkerült a Soros-szál, és a miniszterelnök azt mondta, hogy ha „valaki uniós képviselőként Soros György támogatottjainak titkos listáján szerepel, és pénzt meg mindenféle egyéb támogatást kap azért, hogy a Soros György üzleti érdekeit keresztező országokat, például Magyarországot, valótlanságokra alapozott jelentésekben elítélje, akkor innen nincsenek is olyan messze a készpénzzel teli bőröndök. Ezt a mocsarat le kell csapolni.”

Orbán felidézte, hogy a magyar parlament az Európai Unió jövőjéről szóló összeurópai vitában azt javasolta, hogy szüntessék meg az EP-t a mostani formájában, és az inkább a nemzeti parlamentekből delegált képviselőkből álljon. 

Migránsok és gender

Az évösszegzésből az EU-val való viták két fő témája sem maradhatott ki. „Mi nem akarunk bevándorlóországgá válni, nem akarjuk beengedni a genderaktivistákat az iskolákba, nem akarjuk az élet normális családi kereteit felszámolni, és nem akarunk se háborút, se szankciókat, hanem fenn akarjuk tartani a kapcsolatainkat a világ nem nyugati felével is” – summázta Orbán, majd kiszólt Manfred Weber német EP-képviselőnek, az egykor a Fidesz brüsszeli politikusait is a képviselői sorai közt tudó Európai Néppárt vezetőjének. Arra a kérdésre, hogy mit szól „Manfred Webernek ahhoz a megállapításához, hogy ön a felelős az Európába irányuló migrációért?” Orbán a következőt válaszolta: „Ez a hungarofóbia, annak is a gyűlöletté torzult változata. 

Szegény Weber kolléga súlyos eset.

De tavasszal majd figyeljünk nagyon, amikor a németek megváltoztatják a törvényüket, és a milliónyi migránsnak állampolgárságot adnak. És gondoljuk el, mi lenne Magyarországgal, ha mi is erre az útra léptünk volna. Mert a következő állomás ez. Először migráns, aztán menekült, aztán letelepedett, és utána állampolgár. Ha kell, milliószámra. Hát nálunk nem lesz ilyen. Azt, hogy a magyarok kivel élnek együtt, kizárólag a magyarok dönthetik el, és el is döntötték egy népszavazáson.”

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

A nap képe

Ahogy elkezdődött karácsony, úgy lett sötét a Makovecz téren Makón:

Tovább »

kapcsolódó cikkeink

Megszűnik a határellenőrzés Kiszomboron és Nagylakon

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Tovább olvasom »