A kormánypártok döntésének értelmében egyetlen egy ellenzéki képviselő sem vehet részt a sajtó ellenőrzését gyakorló Médiatanács működésében. Az ellenzéki pártok szerint a demokrácia és a sajtószabadság elleni támadásként értékelhető, hogy a Fidesz ilyen diktatórikus döntéseket hoz.
Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közösen tartott keddi, nemzetközi sajtótájékoztatóján Brenner Koloman jobbikos politikus a döntést értékelve úgy fogalmazott,
a kormánypártok ismét visszaéltek kétharmados erőfölényükkel, és az ellenzéki jelöltek kiszorítása valójában a demokrácia megcsúfolása.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy az ellenzék az ötfős Médiatanácsba két helyet kért volna magának, ugyanakkor azt a kompromisszumot is képesek lettek volna elfogadni, hogy csak egy embert delegálhassanak.
Ennek ellenére a Fidesz nem hogy kettő, de egyetlen személyt sem engedett be a testületbe.
Emlékeztetett, hogy a 2018-as országgyűlési választásokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szabadnak, de nem fairnek minősítette többek között azért, mert teljesen torznak ítélte meg a médiahelyzetet.
Brenner Koloman szerint a Fidesz a kétharmados többséggel visszaélve sem a közmédiában, sem a Fidesz-közeli médiában nem ad teret az ellenzéki képviselőknek, kivéve persze, ha lejáratni, rágalmazni akarják őket. Erre a legjobb példa, hogy legkomolyabb támadások célkeresztjében lévő Jobbik 2016 óta mintegy 250 sajtópert nyert meg a fideszes médiával szemben, igaz, az ítéleteket jóval később –az aktuális választási kampányok után- hozzák meg a bíróságok, így a közpénzből kifizetett kártérítéseken kívül a választók szándékos megtévesztésével járó károkat már nem lehet helyrehozni.
2022-ig az ellenzéknek komoly feladata lesz, hogy közösen, felülemelkedve az ideológiai különbségeken javítson a médiahelyzeten – mondta, a szituációt ahhoz hasonlítva, mint amikor a rendszerváltás előtt a kommunisták ültek az asztal egyik, a közös ellenzék pedig a másik oldalon.
Gurmai Zita, a szocialisták frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a hétfői döntéssel az összes ellenzéki képviselőt „kilőtték”, és ezzel kilenc évre tisztán kormánypártiakkal töltötték fel a Médiatanácsot – véleménye szerint ezt azért tették, mert az önkormányzati választások után féltik a hatalmukat. Mint fogalmazott, a napnál is világosabb, hogy
esetleges bukásukat diktatórikus eszközökkel próbálják megakadályozni.
Ez nem jogállam, hanem egyre keményebb diktatúra – mondta, hozzátéve, hogy harminc év után ismét egypárti uralom alá akarják hajtani az embereket. A Médiatanács szerinte eddig is csak a fideszes sajtót és a kormánypárti oligarchákat támogatta döntéseivel, amit jól mutat, hogy szavát sem emelte fel az ötszáz fideszes sajtóterméket tömörítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttével és működésével szemben. Bírálta azt is, hogy egy nyári törvénymódosításnak köszönhetően olyan döntési jogköröket adtak a tisztán fideszes Médiatanács kezébe, amivel akár indoklás nélkül is megszüntethetnek sajtótermékeket a frekvenciaengedélyek visszavonásával.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint valójában nem történt meglepetés, hiszen a független intézmények, mint a Magyar Televízió- és Rádió, vagy az Állami Számvevőszék, valamint az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy a bíróságok megszállása után ezúttal is csak a saját embereiket betonozták be döntési pozíciókba. Rámutatott, hogy mindeközben a magyar adófizetők pénzéből évente mintegy százmilliárd forintot költenek el a közmédia működésére, annak ellenére is, hogy a szavazók több mint fele valójában nem is kormánypárti szavazó, a költségek azonban őket is terhelik.
„Magyarországon a sajtószabadság halott”
– jelentette ki a DK-s politikus.
Gráczy szerint a sajtószabadság állapotát mutatja, hogy már kordonok mögé terelik a parlamentben és Képviselői Irodaházban az újságírókat, a vidék tájékoztatásáért felelős megyei lapok közül pedig mindegyik Orbán Viktor kezébe került. A képviselő azt mondta, függetlenül a kilencéves médiatanácsi megbízatástól, egy 2022-es kormányváltás után néhány héten belül új tagokat fognak választani a helyükre.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője úgy látja, a fideszesek által gyakran féltett „Országgyűlés tekintélyét” nem csupán az sértheti, ha ellenzéki képviselők hangoskodva tiltakoznak a parlamentben, hanem az is, ha a fideszes képviselők az ellenzéki tagokat kizárva alkotnak meg új testületeket, ráadásul még arra sem veszik a fáradtságot, hogy szakmai alapon vitázzanak.
Szerinte jól láthatóan csak felsőbb döntést végrehajtó küldöttek ültek a bizottságban, akiket egyáltalán nem érdekelt az egyeztetés, vagy az ellenzéki javaslatok megtárgyalása.
Keresztes rámutatott: az ellenzék legfeljebb két helyet kért volna magának az ötből, tehát a fideszes többség így is megmaradt volna, de még erre sem voltak hajlandók a kormánypárttól, csupán „végtelenül cinikus módon” végrehajtották a már korábban kiadott utasításokat, és megszavazták maguknak a pozíciókat.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ország legfontosabb médiatestületébe egyetlen ellenzéki jelöltet sem engedett be a Fidesz, mivel úgy látja, minden jogállam, minden demokrácia alapja, hogy ha többpárti rendszer van, akkor az ellenzéki pártoknak lehetőséget adnak az ellenőrzésekre.
„Akik ezekre a pártokra szavaztak, azért tették, hogy ha esetleg nem is ők nyernék a választást, akkor is ellenőrizzék a kormányt, és ha az olyat tesz ami nem összeegyeztethető a demokráciával, akkor jelezzenek. Ez a Médiatanács esetében nem történhet meg.”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy volt MTVA-s alkalmazottak szerint lényegében a Fidesz sajtósai mondják meg, hogy a közmédiában éppen kiről és mit kell mondani, hogyan kell nevetségessé tenni az ellenzéki pártokat; ehhez pedig – mutatott rá- a Médiatanácsnak egyetlen szava sincs.
(alfahir.hu, fotó: MTI/Bruzák Noémi)
