Zeitler Ádám, makói ellenzéki önkormányzati képviselő szerint jól jönne Makónak az a 60 millió forint, amit az állam elvon a gépjárműadóval az önkormányzattól. Megkérdeztük arról is, hogyan érintik a vasúti menetrend ritkítások a várost, mi lehet ezeknek a következménye Makóra nézve.
Úgy tűnik, a kormány az önkormányzatoktól való elvonással (pl. gépjárműadó elvétele, szolidaritási hozzájárulás emelése) szeretné kezelni a gazdasági nehézségeket. Hogyan érintheti ez Makót?
Minél nagyobb lélekszámú egy település, általában annál több az autó is. Így természetesen nem Makó a legnagyobb elszenvedője ezeknek a döntéseknek. Ugyanakkor egy olyan szoros és nehéz költségvetési évben, mint amilyen az idei is lesz, arra több tízmillió forintra is nagy szükség lenne városunk költségvetésében. A kormánypárti polgármesterek persze a Fidesz-központi által kiadott mondatokat mondják el helyi szinten. De egy olyan évben, amikor a város összes közösségétől elvontuk az önkormányzati támogatásokat, akkor nagyon jól jönne az a közel 60 millió forint, ami a gépjárműadó elvonása miatt kiesik.
Az előző kérdéshez kapcsolódik, hogy Farkas Éva Erzsébet polgármester tájékoztatása szerint több önkormányzati beruházás nem tud elindulni a válsághelyzet miatt és a szeptember 30-a után adható támogatásokra sem lesz forrás. A képviselők tudnak-e már valamit a város új költségvetéséről?
A fideszes képviselők biztosan tudnak róla, bennünket még nem tájékoztattak semmiről. Szomorú, hogy a kormányzat részéről pont az egyik legfontosabb alrendszerből akarnak forrásokat kivenni. Az önkormányzatokon keresztül minden magyar embertől vonnak el pénzeket, ahelyett hogy a kormányzati propagandán, vagy a látványberuházásokon spórolnának.
A járványra hivatkozva visszavágtak több vasúti vonalat is, a Mezőhegyes-Makó-Újszegeden vonalon már csak egy vonatpár közlekedik, Hódmezővásárhely felé pedig több 10 éve nincs járat. Lassan készülhetünk rá, hogy Makót nem lehet megközelíteni személyvonattal?
A vidék elsorvasztásának egyik fontos eleme a közlekedési lehetőségek beszántása. A 19. század végén óriási dolog volt, hogy Makóra ért a vasút. Városunk gazdasági fejlődését is felgyorsította. A trianoni országhatárok életképtelenné tették ezt a vonalat, majd a szegedi vasúti híd hiányában tovább romlott a helyzet. A mellékvonalakat inkább versenyképesebbekké kellene tenni, fejleszteni a pályát és korszerű kocsikat vásárolni. Kicsinyes pártpolitika áll annak a hátterében is, hogy a szegedi vasúti híd újjáépítése ilyen régóta húzódik. Ha az a híd megépülne, fellendülhetne a vasúti közlekedés a Románia felé tartó vonalon, amelynek városunk haszonélvezője lenne. A 21. században, az egyesült Európában a határmenti fekvésben inkább előnyöket és hasznokat kellene keresni. Úgy gondolom, hogy sajnos ezeket a lehetőségeket még korántsem aknáztuk ki eléggé.
