3 per, 14 végzés és 4 fellebbezés történt a Bartók bezárása óta, de az önkormányzatot nem érdekli

A Bartók iskola ügyében 3 per van folyamatban, ezekben 14 bírósági döntést hoztak (végzés), a szülők csoportja 4 fellebbezést adott be, ennek eredményeként 3 hatályon kívül helyezés történt. Jogerős döntés még egyik perben sem született, mindez azonban nem lépte át az makói önkormányzat ingerküszöbét – írja a városházának írt levelében Kotroczó Béla, a szülők jogi képviselője, az M-BB Iskoláért Védegylet elnökségi tagja. A jogász a levelet eljuttatta szerkesztőségünknek is.

Kotroczó Béla így foglalta össze a Makói Csípősnek az elmúlt 14 hónap történéseit az iskola ,,szüneteltetése” kapcsán:

  • folyamatban van még két olyan per, amely még 2022 júliusában indult, a székhelyen való oktatás szünetelése miatt. 
  • Még a per indításkor azonnali jogvédelemként kértek, hogy a bíróság rendelje el a székhelyintézményben való oktatás folytatását – ezt először a Szegedi Törvényszék elutasította 2022. augusztus 11-én
    • megfellebbezték,
    • a Fővárosi Ítélőtábla 2022. október 18-án hatályon kívül helyezte, mert a végzés felülbíráltra alkalmatlan volt,
    • az új eljárásban a Szegedi Törvényszék 2023. január 25-én kiküldött végzésével ismételten elutasította,
    • megfellebbezték 2023. február elsején,
    • jelenleg az ügy a Fővárosi Ítélőtábla előtt van, döntés még nincs.
  • 2023. márciusában a tankerület elkezdte az intézmény jogi átszervezését. 
  • Az intézményben az SZMK, az alkalmazotti közösség, a diákönkormányzat ellenezte az átszervezést. A SZMK részletes indokolást adott az ellenvéleménye mellé. 
  • A székhelyintézmény szülői közössége, mint szervezet kérte az átszervezési javaslathoz rendelkezésre álló összes adat kiadását a véleménynyilvánításhoz (törvény szerint kötelező lenne mindent kiadni) – nem kapott választ.
  • A makói önkormányzat nem tárgyalta az átszervezési javaslatot – semmilyen véleményt nem nyilvánított.
  • A szülők egy KRÉTA bejegyzésből értesültek 2023. június 30-án arról, hogy a miniszter döntést hozott az átszervezésről,
  • de közérdekű adatigénylésre sem adta ki a BM az erről szóló döntést.
  • Ennek ellenére 2023. július 3-án megtámadták a nem ismert szövegű döntést,
  • majd keresetlevelet nyújtottak be 2023. július 19-én a Belügyminiszterrel szemben az átszervezés érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszékre.
  • A Fővárosi Törvényszék 2023. augusztus 6-án áttette a pert a Szegedi Törvényszékre,
  • a Szegedi Törvényszéken van az ügy 2023. szeptember 28-a óta.
  • 2023. október 13-ig kell döntenie az azonnali jogvédelem kérdésében (halasztó hatály a döntés végrehajtására),
  • mindeközben az Oktatási Hivatal a KIR intézmény-nyilvántartásban törölte a Bartók Székhelyintézményt 2023. szeptember 14-én, augusztus 31-i hatállyal. Határozat és alapdokumentum mai napig nincs feltöltve a rendszerükbe (holott kötelezően nyilvános adat).
  • Ezt a határozatot (?) is megfellebbezték. (Másodfokon a belügyminiszter jár el, akivel perben állnak.)

Az önkormányzat szintjén a Bartók ügy nem létezett, létezik

Az önkormányzatnak elküldött levelükben felidézték, átadtak egy petíciót, 3664 aláírással 2023.
március 28-án. Egy ideig vártak volna erre valamilyen reakciót, de hiába.

Minden képviselőnek külön-külön és az önkormányzatnak, mint testületnek is írtak egy levelet, kérést, hogy ne támogassák a Tankerületnek a Makói Általános Iskola átszervezésére vonatkozó javaslatát. Választ erre se kaptak, ellenben napirendre se vették a javaslatot.

Az ügy, amiért ezek a szülők harcolnak, túlmutat önmagán – mert alapvető demokratikus, jogállami kérdéseket vet föl – és ezekben a kérdésekben már nincs hova hátrálni. Ilyen kérdések:

  • kié az iskola? A közösségé? Vagy csak a Tankerületé?
  • Milyen valós jogai vannak egy szülői közösségnek? Létezik-e tényleges jogorvoslat a számukra?
  • Lehet-e azt jóváhagyni, hogy egy állami intézmény jogi trükkökkel játssza ki a törvény garanciális szabályait?
  • Eldöntheti-e egyszemélyben egy tankerületi vezető, hogy mi a jó egy iskolai közösségnek, és ráerőltetheti-e azt a közösségre?
  • Egy formális egyeztetési eljárás, mint fügefalevél elfedheti-e a döntés önkényességét?
  • Megteheti-e a fenntartó, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a kötelezően beszerzendő véleményeket? Mit érnek az ellenvélemények?
  • Mi a képviseleti demokrácia lényege? Kit képvisel a képviselő?
  • Sérti-e egy választási körzet lakóinak az érdekeit, hogy a körzetükben bezárnak egy működő általános iskolát?
  • Miért jó az önkormányzatnak, ha a belvárosában megszűnik a világnézetileg semleges oktatás, az állami fenntartású általános iskola és átadja a helyét az egyházi iskoláknak?

Ha a jogi kérdések a perek végén úgy dőlnek el, hogy igen, mindez törvényesen megtehető volt úgy, ahogy, és a Bartók de iure és de facto is megszűnik létezni – akkor az nem mást jelent, minthogy a Közoktatási törvényben a szülőknek, diákoknak biztosított jogok nem többek, mint tartalom nélküli, írott betűk halmaza

– zárul a védegylet levele.

Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket?

A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

A nap idézete

123 éve született Németh László (teljes nevén: Németh László Károly) Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink