A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a szervezetlen értékesítés végleg betett a magyar málnának – írja a Napi.hu. Az idei termőterület már 100 hektárnál, a termés pedig 1000 tonnánál is kevesebb. Ez már sehol nincs a 10 évvel ezelőtti 700-900 hektárnyi területhez vagy a kilencvenes évek elejének 27 ezer tonnás terméshez képest.
Elkezdődött a málnaszezon, ami általában július közepéig tart. Ilyenkor, nyáron szokták kongatni a vészharangot mifelénk amiatt, hogy egyáltalán nem is lesz majd málna Magyarországon, legfeljebb külföldről. Már csak azért is, mert hektáronként 10-12 tonnás hozam lenne az optimális, ám általában csak 2-4 tonna málna terem meg. Ennek oka részben a fajtákban, részben a klímában keresendő, írja a gazdasági portál.
Korábban szakértők még úgy vélték, a málnásokban fajtaváltásra lenne szükség, a gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, folyton termő málnafajtákat kellene telepíteni. Az utóbbi években azonban már alig volt új málnaültetvény-telepítés Magyarországon, a régiek pedig már 15-20 évesek, tehát bőven elöregedtek.
Ráadásul nemcsak új telepítés nem történt,
már ember sincs, aki a nyári melegben szedje a málnát.
A júniusi, júliusi, olykor 35-37 fokos hőség ugyanakkor a minőség rovására is megy: a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak. Nem beszélve arról, hogy a málna termőterülete a klímaváltozás miatt Európában egyre északabbra tolódik. Lassan már ott tartunk, hogy például Lengyelországban jobbak a klimatikus viszonyok a málnának, mint nálunk. A málna nagyüzemi termesztése pedig már rég a múlté, a megmaradt néhány családi és kistermelő pedig leginkább a friss gyümölcs piacát képes ellátni, ha nincs hűtőháza.
A magyar málnának leáldozott
„A magyarországi málnatermelés gyakorlatilag megszűnt”
– mondta a Napi.hu-nak Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A termőterület mára 100 hektár alá csökkent, a termés pedig 1000 tonna alatti lesz, miután tavaly számolták fel az ország legnagyobb, 18 hektáros egybefüggő málnaültetvényét Nyírlugoson, elsősorban az időjárási károk, másodrészt a munkaerőhiány miatt.
A málna ugyanis nem bírja a nagyon erős téli fagyokat, a tavasziakat még kevésbé, de még rosszabbat tesz neki a nyári extrém napsütés, ami leégeti a bogyót a növényről.
„Néhány olyan 5-8 hektáros árutermelő ültetvényről tudunk, ahol a friss vagy a fagyasztott piacra termelnek”
– jegyezte meg a szakember.
Apáti Ferenc arról is beszélt, hogy a lémálnával már senki sem foglalkozik, de a fagyasztottal is csak kevesen, a lengyel, szerb fagyasztott málna, mint késztermék, ugyanis olcsóbb idehozva, mint az itthon termett gyümölcs.
A feldolgozók is kezdenek eltűnni, a hobbikert-málnások pedig nem árutermelő kategória. A friss piacra leginkább 0,5-1 hektáros kis ültetvényeken termelnek még családi formában, adott esetben még fóliatakarás alatt is, döntően Budapest körül és a főváros vonzáskörzetében.
A május közepén virágzó málnát idén a tavaszi fagyok elkerülték, hűvös, csapadékos május miatt a virágzás később indult be, a csapadék és a nagy meleg a növénynek károkat is okozott. Sok függ még a betakarítás alatti időjárástól:
ha az elkövetkező négy hétben is tombolni fog a kánikula, az csökkenti a termést, amire mondhatnánk, hogy erős közepes lesz, de már ez sem mondható, mert málnatermés Magyarországon már nincs.
„A hazai piacon ugyanakkor a lengyel málna 2-3 hét múlva megjelenik”
– mondta a FruitVeb alelnöke.
Magyarországon a nagyobb málnatermő területek valamikor a Börzsöny hegység lábánál, Pest, Somogy és Nógrád megyében voltak találhatók. Málnából a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna termett, a termőterület azonban az ezredfordulóra 1500 hektárra csökkent, tíz éve pedig már 700-800 hektárra, mivel a málnatermeléssel sokan felhagytak.
(napi.hu)
