Mint arról beszámoltunk, az Alföldvíz Szakszervezete szerint óriási gondok vannak a cégnél. Ugyanakkor a korábbi Makó és térségi szolgáltató vállalat remekül ellátta feladatát annak idején.
A szakszervezet többször is levélben forult segítségért Orbán Viktorhoz, mivel a cég fokozatos leépüléséhez meglátásuk szerint az utóbbi évek kormányzati intézkedései egyértelműen hozzájárultak. A hazai vízszolgáltatók többségénél egyre nőnek a kiadások, ám a legfőbb bevételekre ugyanez már nem igaz. Az Alföldvíz a közleményére reagálva kijelentette: a számlákat és közterheket időre ki tudják fizetni, de a béremeléseket, amit korábban megígértek, nem tudják most teljesíteni, különben a fizetésképtelenség felé sodródnának.
Medgyesi Pál, a cég volt vezérigazgatója 2015-ben arról beszélt: a Makó-Térségi Víziközmű Kft-t alapító 17 önkormányzat 1994-ben 5 millió forintot tett bele, a 2004 szerinti mérleg alapján pedig már 500 millió forintra volt tehető a kft. vagyona. Húsz év alatt tehát a százszorosára nőtt. A Makóvíz egyik fő szponzora volt a térség kulturális és sportéletének, presztízst szerzett a szakmában. Az országban elsőként fejezték be a közműves ivóvízellátás kiépítését, de elsőként kellett elhárítani a metán okozta robbanásveszélyt, a különböző baktériumok fenyegetését is. Medgyesi egyébként öt életműdíjat kapott a tevékenységért.
A magyar országgyűlés 2011. december 30-án elfogadta a törvényt a víziközmű- szolgáltatás átalakításáról. Ennek célja az volt, hogy egységes, szabályozott piac jöjjön létre. Hogy ez mennyire sikerült, azt látjuk az Alföldvíz működésén keresztül.
Az Alföldvíz 131 településen szolgáltat, Csongrád megye nagy részében is, így a térségben Ambrózfalván, Apátfalván, Csanádalbertin, Csanádpalotán, Ferencszálláson, Földeákon, Hódmezővásárhelyen, Királyhegyesen, Kiszomboron, Kövegyen, Kübekházán, Magyarcsanádon, Makón, Maroslelén, Mártélyon, Nagyéren, Nagylakon, Óföldeákon, Pitvaroson és Székkutason.
