A nemzetközi szervezetekben sem maradt észrevétlen a magyar felhatalmazási törvény, ami a kormánynak gyakorlatilag időkorlát nélkül, a kabinet kommunikációja szerint viszont csak a járvány végéig veszélyhelyzeti, rendeleti kormányzást biztosít.
Az ellenzék úgy látja, hogy a kormánypártok visszaélnek hatalmukkal. Ha világosan meg lenne határozva, hogy hány hónapra kapja ezt a felhatalmazást a vezetés, támogatni is tudták volna a törvényt. Ezzel szemben Orbán Viktor leszögezte, hogy a veszélyhelyzet végén vissza fogják adni a most rájuk ruházott jogköröket.
A törvénynek van egy rémhírterjesztésre vonatkozó passzusa, ami arra is alkalmas lehet, hogy a kritikus újságírók munkáját korlátok közé szorítsa.
A felhatalmazási törvényt külföldön is több kritika érte, az ENSZ ezzel összefüggésben aggodalommal követi a magyarországi fejleményeket. Rupert Colville, a szervezet emberi jogi főbiztosának szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi szabályok értelmében a veszélyhelyzeti kormányzásnak szigorúan átmeneti jellegűnek kell lennie, megfelelő biztosítékokkal.
Az Európa Tanács főtitkára is kritikával illette a törvényt, Marija Pejcinovic Buricnak Orbán Viktor válaszolt, a magyar kormányfő arra kérte Buricot, hogy tanulmányozza az akkor még csak javaslat pontos szövegét, és vizsgálja meg más államok hasonló jogi gyakorlatát is. „Ha Ön nem képes segíteni nekünk a jelenlegi válsághelyzetben, kérem, legalább tartózkodjon a védelmi erőfeszítéseink akadályozásától” – írta a miniszterelnök.
Az Európai Bizottság vizsgálja
Eric Mamer, az EB vezető szóvivője közölte kedden, hogy a Bizottság a törvény vizsgálatakor figyelemmel lesz a rémhírterjesztők, vagy valós hírt elferdítők büntethetőségére vonatkozó cikkelyre.
Azt Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke sem vitatja, hogy a kormányoknak a gyors és hatékony fellépéshez szükséges eszközökkel kell rendelkezniük, de az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük és nem tarthatnak határozatlan ideig.
A Bizottság nem csak a magyar gyakorlatot teszi vizsgálat tárgyává, valamennyi tagállam rendkívüli intézkedései esetében így tesznek.
Macron kormánya is felhatalmazást kapott, de időkorláttal
Franciaországban is elfogadásra került a felhatalmazási törvény, ott az alkotmány egy cikkelyére hivatkozva, amely lehetővé teszi a rendeleti kormányzást. Macronék meghatározott tárgykörökben és időkorláttal irányíthatnak rendeletek útján.
A felhatalmazás két hónapra szól, szükség esetén meghosszabbítható, a kormány elsősorban egészségügyi és gazdasági intézkedéseket hozhat ennek segítségével.
Az Európai Unióban már nem releváns, de Boris Johnson kormánya is szélesebb jogköröket kapott, azonban ott is szerepel időkorlát a törvényben, amit hat hónapban határoztak meg.
Büntetne néhány EP-képviselő
Daniel Freund, német zöld EP-képviselő tájékoztatta arról az Azonnalit, hogy petícióban tiltakoznak a Bizottságnál, a Tanácsnál és az EU tagállamok kormányainál is. Freund szerint a törvény nem a koronavírust, hanem a magyarországi ellenzéket akarja legyőzni.
A képviselő kezdeményezése sem kizárólag Orbán-specifikus, megfogalmazása szerint
sajnos egyes EU-tagállamok intézkedéseinek köze sincs a vírus elleni harchoz. Ők ehelyett inkább a kritikusaik, az ellenzék és a szabad véleménynyilvánítás ellen harcolnak. Jobboldali és populista kormányok ehhez ürügynek használják fel a koronavírust.
Freund a lengyel példát említi, ahol tudomása szerint a kormány minden elnökjelöltet arra kényszerített, hogy függessze fel a kampányát, de a május 10-re kiírt elnökválasztást nem halasztják el, így előnyben lehet a PiS által támogatott, újrázásra készülő Andrzej Duda.
A petíció konkrét követeléseket is megfogalmaz:
- minden tagállam veszélyhelyzeti rendelkezései tartalmazzanak lejárati dátumot
- az újságíróknak és a parlamenteknek továbbra is el kell látniuk demokratikus ellenőrző szerepüket, ehhez biztosítani kell a feltételeket, a civil szervezeteket se lehessen korlátozni
- az EB pozicionálja magát a hatalomkiterjesztés ellen
- a felhatalmazási törvény miatt függesszék fel a magyar kormánynak kifizetendő uniós támogatásokat, bár nem teljesen fagyasztanák be a forrásokat, csak közvetlenül osztanák szét a Bizottságon keresztül, kihagyva a folyamatból a budapesti kabinetet
Az aláírók között láthatjuk a balközép S&D, a liberális Renew Europe, és a szélsőbalos GUE/NGL frakciótagokat, valamint egy néppárti politikust is.
(alfahir.hu, kiemelt fotó: MTI/Máthé Zoltán)
