Magyarországon egyelőre még csak az ellenzéki pártok és az érdekképviseletek próbálják érzékeltetni a bérköltség átvállalásának fontosságát, a kormány erre az útra még nem lépett rá. Pedig a régiónkban már minden ország meghozta ezt a döntést, sőt, Európán belül is alig akad olyan ország, mely ne sietett volna ilyen módon a munkaadók segítségére.
A régiónkból egyébként utolsóként bár, de Szlovákia is csatlakozott a fizetést adó államok sorába: a kormány a járvány miatt elbocsátottak fizetésének 80 százalékát állja egészen a krízishelyzet végéig. Európa-szerte egyébként jelentős mértékű átvállalásról döntöttek a kormányok. A legszűkmarkúbbnak a lengyel kormány tekinthető, hiszen a fizetések 40 százalékát vállalja magára, majd a német és bolgár kormányok következnek 60-60 százalékos átvállalással. A kormányok döntéseit végignézve átlagosan 75 százalékos vállalás jellemző Európában:
Hogy pontosan hányan veszítik el a munkájukat Magyarországon, azt jelenleg még csak durva saccolással lehet megbecsülni. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint százezres nagyságrendben fog nőni a munkanélküliek száma, a kérdés csak az, hogy hány százezerrel. A turizmusban és a vendéglátásban a rendelkezésre álló adatok alapján mintegy 480 ezer ember dolgozik, azt azonban nem lehet kijelenti, hogy a teljes ágazat munkaerő nélkül maradna. Ugyanúgy azt sem mondhatjuk, hogy más területeken ne történnének elbocsátások.
Az mfor.hu rövid számítást végzett. Úgy számoltak, hogy összesen 500 ezren maradnak/maradhatnának munka nélkül a krízishelyzet miatt.
A 244 ezer forintos nettó átlagbérrel és egy 75 százalékos kormányzati átvállalással számolva azt jelenti, hogy fejenként havi 183 ezer forintot kellene fizetnie az államnak a veszélyhelyzet ideje alatt. Vagyis ez havi 91,5 milliárdos költséget jelentene. Amennyiben három hónapig marad érvényben a veszélyhelyzet Magyarországon, akkor 274,5 milliárd forintos összkiadást jelentene az államnak ez az intézkedés.
A kormány szerint a munkavállalók bérét most is épp eléggé védik
A kormány nem tervezi, hogy a bérgarancia szabályainak kiterjesztésével védje meg a munkavállalókat a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet gazdasági hatásaitól – derül ki Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkárának az MSZP-s Szakács László írásbeli kérdésére adott válaszából. A bérgarancia lényege, hogy a csökkentett munkaidőben vagy kényszerszabadságon lévő foglalkoztatottak bérének egy részét az állam a járvány időszakában átvállalja.
(mfor.hu nyomán)
