A munkanélküliségi adatok transzparenciája jelentősen romlott a koronavírus-járvány kirobbanása után a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint. Számos, nagyon fontos adat nem elérhető a munkanélküliséggel kapcsolatban, így a kutatók megbecsülni sem tudják, hogy mi vár Magyarországra a következő hónapokban.
Éppen a koronavírus-válság kirobbanása után váltak elérhetetlenné a fontos munkanélküliségi adatok, akkor, amikor a legfontosabb lenne, hogy tisztán lássuk ebben a helyzetet – erről panaszkodnak a Portfolio-nak a hazai kutatási élet szereplői.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hosszú évek óta részletes adatbázist épít a munkanélküliek számáról, az újonnan elbocsátottakról, a csoportos létszámleépítésben érintettekről, és minden hónapban elemzést közöl arról, hogy miként alakult a munkaerő-piaci helyzet. Márciusban azonban minden megváltozott. Az NFSZ csak néhány fő számmal frissítette egyes adatsorait, és csak az állástalanok demográfiai eloszlását lehetett látni. A hónapban 281 ezer állástalan volt, ami azt jelezte, hogy elkezdődött az elbocsátási hullám.
Nem tudjuk, hogy hány fő az álláskeresési ellátásra jogosultak száma, hányan kapnak szociális támogatást, mennyien vannak ellátás nélkül, hány főt és milyen szektorokat érint a csoportos létszámleépítés, vagy pl. mennyien tartósan munkanélküliek.
A lap megkérdezte az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy márciusban hány főt érintett csoportos létszámleépítés, azonban nem válaszoltak a kérdéseinkre. A csoportos leépítésben érintettek száma azonban kifejezetten fontos lenne, hogy lássuk, milyen mértékben válnak meg a cégek a munkavállalóktól tömegesen.
Semmit sem tudunk, semmilyen adatot sem kapunk – mondta a Portfolio-nak egy munkaerő-piaci helyzettel és előrejelzéssel foglalkozó kutató, aki szerint kifejezetten kedvezőtlen számokat kellene most közölnie a kormányzatnak. Korábban – amikor történelmi mélyponton volt a munkanélküliség – a kabinet folyamatosan tájékoztatott az adatokról, a koronavírus-járvány kirobbanása óta azonban nem lehet tudni semmit.
A kutatóknak semmivel sem áll rendelkezésükre több adat annál, mint ami az NFSZ vagy a KSH weboldalán elérhető a munkanélküliséggel kapcsolatban. Hiába kértek, akár (mikro)adatokat, ők sem kapnak. Ezek azonban elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy tisztán lehessen látni a hazai foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzet kapcsán. Így viszont azt sem igazán lehet megmondani (az állami adatok hiányában), hogy milyen munkanélküliségi helyzetre lehet számítani a következő időszakban, hiszen azt sem tudjuk pontosan, hogy most hol tartunk.
A Portfolio értesülése szerint április közepe után már 330 ezer regisztrált munkanélküli volt Magyarországon, ami azt jelezte, hogy hétről-hétre tízezrek veszítik el az állásukat. Különböző felmérések arra utalnak, hogy a vállalatok jelentős létszámleépítést hajtottak végre vagy terveznek a jövőben, amely akár 10%-os munkanélküliségi rátához is elvezethet. A kutatók szerint pontos képet kellene kapni a vállalatok helyzetéről is (árbevétel-alakulás), az egyes ágazatokról, hogy kalkulálhassanak, ezek azonban szintén nem elérhetőek.
