A veszélyhelyzetre hivatkozva közbeszerzés nélkül vásárolt a külügyminisztérium 310 milliárd forintért lélegeztetőgépeket, teszteket és maszkokat. A részletek viszont itt-ott homályosak.
A hvg.hu birtokában lévő egyik dokumentumból annyi azonban kiderült,
az egyik cégtől ugyan nem vettek át gyorsteszteket, de a vállalkozás így is százmilliókhoz jutott.
Közel 280 millió forintot fizetett a Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyik, koronavírus gyorsteszteket is beszerző cégnek, a Pro Conceptnek úgy, hogy magukat a teszteket a „megváltozott megrendelői igények folytán” nem vette át, írja a hvg.hu. Ezt bizonyítja az a júniusi szerződés, amit a külügyminisztérium a portál közérdekű adatigénylése után adott ki, amikor is a 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzésekről érdeklődtek. A Pro Concept ugyanis mindkét beszerzésben érdekelt volt.
Azt, hogy ez a cég mennyi, milyen terméket és azokat mennyiért szerezte be – ideértve a lélegeztetőgépeket, koronavírusteszteket és sebészeti maszkokat is –, egyelőre nem tudni, hiszen
a Külügyminisztérium az adatigényléskor nem csatolta a szerződés mellékleteit, amelyekből ezek kiderülhettek volna.
Az eljárás miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordult a portál.
A Transparency International közpénzügyi programvezetője, Nagy Gabriella a hvg.hu-nak azt mondta, ha ez normál közbeszerzés lett volna, a Külügyminisztériumnak a szerződés mellékleteit is ki kellett volna adnia, az üzleti titok kitakarásával. A programvezető úgy véli, ez igaz lehet a járványhelyzet alatt kötött szerződésekre is:
Az egy dolog, hogy mentességet kaptak a lebonyolítás szabályai alól, de az átláthatósági szabályokat be kell tartani
– fogalmazott.
Egyszerűen nem válaszolnak
A portál napok óta nem kap választ a részletekkel kapcsolatban sem a Külügyminisztériumtól, sem pedig a Pro Concepttől. A cég tulajdonosa egyébként Hiszem János, aki az Orbán-kormány politikája szempontjából fontos azeri ügyekben tűnt fel: még az Átlátszó írt arról, hogy 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, épp akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták. A Hiszem János korábban a Velasco magyarországi kézbesítési megbízottja volt. Cége, amellyel a lélegeztetőgép, illetve egyéb beszerzésben részt vett, információtechnológiai szaktanácsadással foglalkozik.
Az, hogy az állam mely cégekkel szerződött koronavírustesztek behozatalára, Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléséből derült ki, és az is: nem csak orvostechnológiai profilú vállalatok vannak közöttük.
A Pro Concepten kívül a külügyminisztérium által kiadott listán szerepel:
• a maláj GR Technologies a legnagyobb értékű, átszámolva 178 milliárdos szerződést kötötte a minisztériummal több mint 6 ezer darab lélegeztetőgép beszerzésére,
• a Clinomix Inc,
• a Primer Design Ltd,
• valamint a Speciál 99 Külkereskedelmi Kft., amely a cégadatbázis szerint fő tevékenységként „egyéb háztartási cikk nagykereskedelmével” foglalkozik, valamint szerepel a csomagküldő, internetes kiskereskedelem és egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem is a feladatok között; honlapján új ingatlanok, illetve elektromos kerékpárok értékesítését ajánlják.
A hvg.hu szerette volna megtudni a Speciál 99 Kft.-től, milyen szempontok alapján kötött velük szerződést a külügy a tesztek beszerzésére, s milyeneket hoztak be, de a cég illetékesétől, Parádi Lászlótól nem tudtak meg részleteket.
A Külügyminisztérium többszöri megkeresésre sem árulta el, a szerződött cégeket hogyan választották ki, arra sem válaszoltak, hogy a 2 043 280 darab tesztből mennyi volt a PCR és mennyi a gyorsteszt, ezek milyen ütemezéssel érkeztek, és van-e olyan, aminek már lejárt a szavatossági ideje. Utóbbiakat a portál az operatív törzstől is megkérdezte, a kérdést azonban fel sem olvasták.
Annyit lehet tudni, hogy gyorstesztet közvetlenül egy kínai gyártótól tavasszal 1200 forint körüli összegért is be lehetett szerezni, egy PCR-teszt azonban 6-8 ezer forintba is kerülhetett. Azt, hogy
a Külügyminisztériummal szerződött cégek pontosan kitől szerezték be ezeket, szintén nem tudni, erre a beszerzési láncra a lélegeztetőgépek esetén sem lehet rálátni.
A beszerzési árat önmagában egyébként tévedés lenne összevetni a PCR-tesztelés hatósági árával, hiszen az magában foglalja az egyéb költségek mellett a laborosok munkadíját és a rezsiköltséget is.
Elméletben lehetne vizsgálni
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter februárban azt mondta: a koronavírus terjedése elleni védekezéshez szükséges eszközöket közbeszerzés nélkül lehet beszerezni. Ezt erősítette meg a március 19-én megjelent kormányrendelet is.
Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, papírforma szerint szigorú szabályrendszert alakítottak ki, meg kellett indokolni egy-egy beszerzés sürgősségét, továbbá azt, mi köze mindennek a járványhelyzethez.
Normál közbeszerzéssel 3-6 hónapig tarthat egy eljárás, sürgős esetben lehet gyorsított vagy rövidített eljárást is alkalmazni. Azt viszont megtámadhatják a versenytársak a Közbeszerzési Döntőbizottság, majd a bíróság előtt. Nagy Gabriella azonban arra hívja fel a figyelmet, a külügy által megkötött szerződéseknél erre nincs lehetőség. Ettől még
elméletileg lehet vizsgálni ezeket: megtehetné például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vagy az ügyészség.
Polt Péter legfőbb ügyésznek Vadai Ágnes DK-s képviselő júliusban tette fel azt a kérdést, hogy az ügyészségnek szándékában áll-e kivizsgálni a magyar kormány lélegeztetőgép-beszerzésének ügyét, miután a szlovén ügyészség azt gyanította, náluk túlárazás és irányított közbeszerzés történhetett.
Polt a kérdést feljelentésként értékelte, és továbbította a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz.
A legfőbb ügyész szerint a rendőrök feladata eldönteni azt, a túlárazott lélegeztetőgépekből bevásárlás bűncselekmény gyanúját kelti-e, és emiatt van-e helye nyomozás elrendelésének.
A szintén DK-s Sebian-Petrovszki László egy parlamenti kérdésben vetette fel: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján az egyedi mentesítéssel kötött szerződések szabályosságát az államháztartásért felelő miniszternek kell ellenőriznie. Erre Tállai András államtitkár azt felelte:
A veszélyhelyzet megszűnésével a Képviselő úr által hivatkozott jogszabály hatályát vesztette, így erre való tekintettel az államháztartásért felelős miniszternek nincs feladata.
