Blokkolta három, Mihail Hodorkovszkij Kreml-ellenes volt oligarcha alapította online médiaprojekt hozzáférhetőségét az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor). A hatóság közölte, hogy a főügyészség követelésére szerdától gátolja az interneten az Otkritije Megyija, MBH Megyija és a Pravozascsita Otrkitki olvashatóságát. A főügyészség szerint a kiadványok kapcsolatban állnak Hodorkovszkij Open Russia Civic Movement és Open Russia elnevezésű szervezetével, amelyeket egy 2015-ben elfogadott törvény értelmében korábban nemkívánatosnak minősítettek. Az érintett szerkesztőségek közölték, hogy beszüntetik tevékenységüket.
Sajnos a hatóságoknak nincs szükségük olyan médiaprojektekre, amelyek kritikusan szemlélik, ami az országban történik. Minél több a kritika, annál rövidebb életű a projekt. De mi legalább megpróbáltuk
– áll az Oktritaja Megyija Telegram-csatornáján csütörtökön megjelent közleményben.
A szerkesztőség, amely 2017. szeptember 1-jén alakult meg, közölte, hogy
sohasem működött együtt nemkívánatosnak minősített szervezetekkel,
és Hodorkoszkij Open Press elnevezésű szervezetétől kapott a működéséhez öt évre szánt támogatást. Az Otkritaja Megyija közölte, hogy a Roszkomnadzor nem figyelmeztette előre a blokkolásra, csak néhány felszólítást küldött szerdán, amelyben néhány anyag eltávolítását követelte.
Az orosz igazságügyi minisztérium július 15-én tömegtájékoztatási idegen ügynöknek minősítette Julija Jarost, az Otkritije Megyija főszerkesztőjét, helyettesét, Makszim Glinkint és Ilja Rozsgyesztvenszkij tudósítót. Jaros és Glinkin szerdán bíróságon támadta meg a besorolást.
Oroszországban a szeptemberben esedékes parlamenti választásokat megelőzően
a hatóságok több ellenzéki politikussal és médiummal szemben léptek fel,
azzal az indokkal, hogy a gyanújuk szerint külföldi támogatásban részesülnek. Egy moszkvai fellebbviteli bíróság szerdán helybenhagyta azt a június elején elfogadott elsőfokú döntést, amely szélsőségesnek minősített három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz fűződő szervezetet: a Navalnij Törzsei mozgalmat, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványát (FBK) és jogutódját, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG).
Jogvédők szerint a hatalom a „nemkívánatos és a szélsőséges szervezet”, valamint a „külföldi ügynök” kategória bevezetésével a civil szervezetek ellen lép fel. A hivatalos álláspont szerint a vonatkozó jogszabályok célja a belügyekbe való külföldi beavatkozás megakadályozása. „Nemkívánatosnak” olyan szervezetek minősíthetők, amelyek tevékenysége veszélyt jelent Oroszország alkotmányos rendjére vagy állambiztonságára.
Mihail Hodorkovszkij, aki a ’90-es évek közepén szerezte meg a Jukosz állami olajvállalat ellenőrző részvénycsomagját, és valaha Oroszország leggazdagabb embere volt, tíz évet töltött börtönben, miután összeütközésbe került Vlagyimir Putyin elnökkel. 2003-ban letartóztatták, majd adóelkerülés és sikkasztás címén 14 év szabadságvesztésre ítélték.
Elemzések szerint Hodorkovszkij őrizetbe vétele és olajvállalatának feldarabolása fordulópont volt abban a folyamatban, amelynek során Putyin kormányzata ellenőrzése alá vonta az orosz olajágazatot, és egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi porondon.
Az orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette. Ezután Hodorkovszkij Nyugatra távozott, ahonnan továbbra is támadja Putyint és a Kreml politikáját.
Az orosz hatóságok 2015-ben azzal vádolták meg Hodorkovszkijt, hogy köze volt Vlagyimir Petuhov nyeftyejuganszki polgármester meggyilkolásához és a Jevgenyij Ribin vállalkozó ellen elkövetett merényletekhez. A volt oligarcha ellen Moszkva nemzetközi körözést adott ki.
Hodorkovszkij 2017 áprilisáig az Open Russia elnöke volt.
(MTI)
