Mindent, amit az álhírportálokról tudni kell

Manapság, az internetfüggő mindennapokban számtalan információ talál meg minket számos csatornán, a nap bármely szakaszán. A járvány kitörése óta talán még többet informálódunk a közösségi médiából vagy a különböző hírportálokról. Sajnos a koronavírus kapcsán még több fenntartásokkal kezelhető hírrel találhattuk szemben magunkat, főleg a különböző nézeteknek és véleményeknek teret adó közösségi média platformok hírfolyamain.

Sajnos napjainkban rengeteg álhírportál létezik, amelyek célja nem csak a megtévesztés, hanem gyakran nyereményjátékokkal vagy kedvező, de hamis ajánlatok által a felhasználók megkárosítása.

A Makói Csípős a rackhost.hu segítségével járta körbe a témát.

Miért jönnek létre az álhírportálok?

Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés, hogy vajon miért éri meg mindez az álhírportálok létrehozóinak, ha a felhasználók zöme tisztában van az átverés tényével. A válasz egyszerű: banner hirdetések. Ha véletlen már mi magunk is tévedtünk egy-egy kattintásvadász szalagcím által hamis hírportálra, bizonyára láttuk, milyen sok banner hirdetést tartalmaz az oldal. A sok látogató, akik az adott oldalra érkeznek – még ha nem is nagy arányban –, valószínűleg rákattintnak az őket érdeklő hirdetésekre, ezzel akár milliós bevételt eredményezve az oldal tulajdonosának.

Az első lépés tehát, hogy kiszűrjük az álhíreket, az az, hogy kerüljük a kattintásvadász szalagcímekre való kattintást és azok megosztását. A legtöbb clickbait cikkel a közösségi média oldalakon találkozhatunk, hiszen a megosztások révén rohamosan terjednek, minél több látogatót vonzva az oldalra. Az ilyen szalagcímek gyakran kétségbe ejthetik vagy megfélemlíthetik az embereket, esetleg valaminek vagy valakinek rossz hírét keltik, de sokszor valótlan dolgokat hirdetnek vagy állítanak.

Így ismerhetők fel az álhíreket terjesztő portálok

Manapság már egy kis utánajárást követően könnyen kiszűrhetők a hamis híreket terjesztő oldalak, de igenis rá kell szánnunk az időt. Léteznek hamis hírportálokat összegyűjtő oldalak, melyek segítségünkre lehetnek az áloldalak kiszűrésében, azonban emiatt az ilyen oldalak hamar megszűnnek és rövid időn belül új domain név segítésével indulnak újra. Ha nem szeretnénk a gyakran aktualitását vesztett listaoldalra hagyatkozni, az oldal néhány elemét megvizsgálva könnyen eldönthetjük, álhírportállal állunk szemben vagy sem.

A cikk címe nagyon sokat elárul: a szenzációhajhász címmel ellátott cikkek a legtöbb esetben egy külső oldalra irányítanak át, hogy az olvasók megtudják, amit a cím ígér. Ám a legtöbb esetben nem kapunk választ kérdéseinkre, mert a tartalom csak megosztás vagy like után válik elérhetővé. Még egy fontos ismérve az álcikkeknek, hogy helyesírási hibákkal teli íródnak. Egy igényes hírportál nem engedheti meg ezt magának, így gyanakodhatunk, ha helyesírási hibáktól hemzseg a cikk.

Ezen felül vizsgáljuk meg a weboldal domain nevét is. A legtöbb ál oldal az eredetihez hasonló, mégis elírt vagy plusz karakterrel megtoldott címet használ, például egy közbeékelt ponttal, kötőjellel vagy megduplázott betűvel a címben. Emellett egy oldalról sem hiányozhatnak a kapcsolati adatok. Fontos, hogy ellenőrizzük az impresszum, az adatkezelési tájékoztató, valamint az ÁSZF meglétét is.

A közösségi média hatalmas teret biztosít az álhírek terjedésének. Ha véletlen ilyen oldalra tévednénk és a felsorolt ismertetőjegyek közül akár egy is stimmel, akkor inkább ne higgyünk a cikkeknek és semmiképp se osszuk meg őket!

Forrás: Rackhost.hu

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

Közlekedő Tömeg: a tavalyinál is súlyosabb a MÁV járműhelyzete

A tavalyi mélypont után tovább csökkent a MÁV-Start üzemképes, a nem villamosított vasútvonalakat kiszolgáló dízel-motorvonatainak száma – írja közleményében a Közlekedő Tömeg Egyesület. A közérdekű adatigénylésére kiadott járműállományi adataiból kitűnik, a járműhiányra hivatkozva elrendelt vasútbezárások sem voltak képesek a MÁV dízeljármű-gazdálkodását konszolidálni.

Tovább olvasom »