Az ellenzéki pártszövetség választási győzelme esetén létrehozandó korrupcióellenes hivatal fegyelmi, illetve személyi javaslatokat, valamint feljelentést tehetne, továbbá a nyilvánossághoz fordulhatna – mondta szerdai sajtóbeszélgetésén Hadházy Ákosfüggetlen országgyűlési képviselő.
Az Egységben Magyarországért korrupcióellenes szakpolitikai kabinetvezetője áttekintést adott arról, hogy miként készülnek a kormányváltás utáni teendőkre, főként arra összpontosítva, hogy mit lehet tenni egyszerű többség esetén, és hogy mire lesz jó a létrehozandó korrupcióellenes hivatal.
Elmondta: hónapok óta folytatott egyeztetéseket jogi szakértőkkel arról, hogy már az új összetételű parlament első ülésén legyenek benyújtható törvényjavaslatok, beleértve a korrupcióellenes hivatal felállításáról szóló előterjesztést. Elsősorban azért nem állt elő eddig az elképzelésekkel, mert el akarta kerülni – és ez sikerült is -, hogy a kormányoldal a parlamenti ciklus vége előtt, az utolsó pillanatban még módosítsa a jogi környezetet, így például kétharmadossá változtassa a büntető eljárásról szóló törvényt.
„Nem kérdés, hogy kétharmados győzelem esetén lesz korrupcióellenes ügyészség, és az ügyészség egész munkáját át lehet gondolni”
– jelentette ki, hozzátéve, ebben az esetben az ügyészséget az igazságügyi tárca alá kell helyezni.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás célkitűzésével kapcsolatban kiemelte: az nem teszi majd lehetővé azt, hogy a korábban elkövetett bűncselekmények ügyében is eljárjon, a csatlakozás tehát „inkább az új elkövetők dolgát fogja megnehezíteni”. A csatlakozás egyébként jogászaik szerint, ellentétben a Fidesz álláspontjával, feles többséggel is megtehető – jegyezte meg.
Egyszerű többség esetén korrupcióellenes hivatalt hoznak majd létre – folytatta Hadházy. Ez a hivatal
„törvénykezési katalizátor lesz, olyan törvények előkészítését fogja végezni, amelyek megfékezik a korrupciót”.
A hivatalnak nem túl erős szankcionáló hatásköre is lesz majd, a most is érvényes előírások kikényszerítése érdekében. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy számos fontos szervezet – így például a Gazdasági Versenyhivatal, a NAV, a Közbeszerzési Hatóság – vezetése egyszerű többséggel kormányzati hatáskörben van, és ezzel élni is fognak.
Azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni a jogi felelősségre vonás érdekében,
ha nincs kétharmados többsége az új kormánynak, Hadházy Ákos kiemelte: azt szeretnék, ha a korrupcióellenes hivatal komoly vizsgálati jogkörökkel rendelkezne. Saját maga nem folytatna nyomozást, de minden állami adatba belenézhetne,
így a nyomozati adatokba is, és beszámoltathatná a nyomozó hatóságokat. A hivatal „meg fogja tudni nézni a korábban gyalázatos módon lezárt nyomozásoknak a körülményeit is”. A vizsgálódások alapján adott esetben fegyelmi, illetve személyi javaslatokat, valamint feljelentést tehet, továbbá a nyilvánossághoz fordulhat ez a tervezett korrupcióellenes hivatal, vagyis lényegében „a hatóságokat ellenőrző hatóság” lenne.
Hadházy Ákos szerint már az első parlamenti ülésnapon be akarják nyújtani a javaslatot a pótmagánvád intézményének a kiterjesztéséről. A Fidesz ezt beszűkítette, és most gyakorlatilag szinte csak rágalmazási ügyekben működik. A kiterjesztés a korrupciós bűncselekményekre vonatkozhat majd, bizonyos összeghatár fölött. Polt Péter legfőbb ügyészt ugyan kétharmad hiányában nem tudják elmozdítani, de a pótmagánvád intézményével megnehezíthetik, hogy megmentse a fideszes bűnelkövetőket a bíróság elé kerüléstől.
Szintén javasolni fogják, hogy bizonyos bűncselekmények esetében a rendőrség és NAV kapja vissza a letartóztatás kezdeményezésének a jogát, ami jelenleg csak az ügyészséget illeti meg. Az engedélyezésről továbbra is a bíróság dönt majd. Ezen túlmenően a meglévő vádalku intézménye mellé – amivel meglátásuk szerint az ügyészség visszaél – jól átlátható amnesztiarendeletet lehetne hozni az elképzelések szerint, a jogtalanul szerzett pénz egy részének visszafizetése, valamint felhasználható információk nyújtása fejében, a bűncselekmények fontosabb haszonélvezőinek a felelősségre vonása érdekében. Végezetül törvénnyel gondoskodnának arról, hogy az illegálisan szerzett javak ne tűnhessenek el a magántőkealapokban, a tulajdonosi háttér ismeretlen volta miatt.
A képviselő úgy véli, a korrupcióellenes hivatal hatékony működéséhez legalább 100-150 főre lenne szükség – ebben az esetben egyszerre 15-20 kiemelt üggyel tudnának foglalkozni.
