A trianoni döntés nyomán négy hármashatár pontot jelöltek ki Magyarországnak. Az egyiket olyan lehetetlen helyre számolták ki, hogy egy Kiszombor közeli parasztbirtok közepére esett volna és a község határát részekre szakította volna.
A trianoni békeszerződés nyomán Torontál vármegyéből csak 8 község maradhatott a Magyar Királyság fennhatósága alatt. A trianoni határ és a Maros, valamint a Tisza közé ékelt Kiszombor teljesen el volt zárva mind a megmaradt országtól, mind pedig a korábbi területektől. Csatlakozó községeiből Pusztaporgány és Pusztakeresztúr a határ román oldalára esett. Teljesen megszűnt a kapcsolat a korábbi Torontál vármegye többi településeivel. Az évszázadok alatt kialakult és jól működő gazdasági, piaci, társadalmi és közigazgatási rendszer összeomlott – írja Kiszombor honlapja.
Dr. PhD Suba János, a Hadtörténeti Térképtár vezetője A trianoni hármashatárok kijelölése c. munkájában bemutatja, hogyan történt a hármashatár megállapítása az ország délkeleti részében.
A hármas határpontnak a terepen való kitűzése a magyar-román és a magyar-jugoszláv Határmegállapító Bizottságoknak (HMB) 1922. július 12-i helyszínen tartott közös ülésén történt meg. A szerződésben megállapított elméleti pontot a magyar-román bizottság francia elnöke – Meunier tábornok – körző és vonalzó segítségével kiszámította. Az így megállapított határpont egy kis parasztbirtok közepébe esett úgy, hogy a birtokot három ország területére osztotta szét, és Kiszombor község határát részekre szakította volna. Ennek a teljesen lehetetlen helyzetnek megváltoztatását kérte a magyar delegáció. Végül is a hármas határt egy kilométerrel eltolták, ami által a határpont legalább egy községhatárra került. A diplomáciai csatározások során az a döntés született, hogy a román-jugoszláv határ megállapítása után döntenek a triplexről. A magyar javaslat, melyet az angol és olasz biztos is támogatott, a hármas határpontot kb. 3 km-rel tolta volna el dél felé, anélkül, hogy a szerb-román határt megváltoztatta volna.
A közös tárgyalásánál még három pontot javasoltak, melyek mindegyike eltért francia tábornok elméleti pontjától. Ennek ellenére a francia tábornok javaslatát többségi szavazattal elfogadták. A román határ „A szakasz” tárgyalásánál a HMB kénytelen volt Porgány községet és az uradalom egy részét a magyar félnek ítélni. Ez által ellentétbe került Meunier tábornok a hármashatárpont közös megállapításakor elfogadott álláspontjával s a közös bizottság akkori megállapításaival.
A hármashatárkő napjainkban (Fotó: Kübekháza Hírszolgálat)
A déli hármashatárpont 1923-ban a jugoszláv-román határkiigazítás során megváltozott. 1923. november 24-i területcsere következtében Óbéb községet Románia Jugoszláviának engedte át. Ekkor vetődött fel újra a triplex – 13 km-re délnyugat felé – eltolásának gondolata is, vagyis az 1922. június 12-i HMB határozat módosítása. A határpont eltolásához Magyarország nem járult hozzá. A magyar-román HMB feloszlatása előtt úgy intézték el a kérdést 1925 júniusában, hogy a hármashatárkövet az 1922. június 12-i határozatnak megfelelően állították fel. 1925-től Óbébtől délnyugatra elég hosszan egy széles sáv választja el egymás tőszomszédságában párhuzamosan futó magyar-román, és a román-jugoszláv határvonalat.
A magyar–szerb–román hármas országhatáron álló Triplex Confiniumot Kübekháza főterétől 4 km-re találhatjuk. A fehér színű, lépcsős, három oldalú, címerekkel (és Trianon dátumával) ellátott objektum a trianoni békediktátum életbe lépése után épült fel a hármashatárra.
(A cikk első megjelenése 2020. június 3-án volt.)
