102 éve elvették Makó piacait, 72 éve megyeszékhelyi rangját

Az 1920-as trianoni döntés, majd az 1950-es megyerendezés alapvetően határozza meg a jelenkor Makóját.

A trianoni békediktátum súlyos törést hozott Makó számára: a várost elvágták hagyományos erdélyi és bánsági piacaitól, csökkent a bevetett földek száma, 3000 ember vált munkanélkülivé. Az elcsatolt területekről érkező menekültekkel a lakosság száma 1920-ban érte el csúcspontját, 37 141 főt.

Trianonnak nem csak gazdasági következményei voltak, a szellemi életben sajátos kibontakozás történt: a Dr. Tóth Ferenc által jegyzett Történeti kutatások Makón c. munkában azt olvashatjuk, hogy elveszítette ugyan a város néhány szellemi kiválóságát (Juhász Gyula 1917-ben haza, Szegedre, Madzsar Gusztáv 1918-ban Temesvárra, Sümeghy Dezső 1923-ban Sopronba kerül; a politikai paletta is megszürkül Justh Gyula és Návay Lajos halálával) Temesvár, Arad szellemi vonzása elveszett, Szegedé viszont felerősödött. A közelség terén minden elérhető volt, amit Szeged nyújtani tudott. Közben olyan új személyiségek érkeztek a városba, akik rövidesen meghatározó szerepet töltöttek be: 1918-ban Takáts Lajos, 1919-ben Eperjessy Kálmán, Galamb Ödön, Márton György, 1920-ban Kelemen Ferenc, 1924-ben Barna János, Diószeghy András, 1927-ben Lőrincz Jenő, 1931-ben Csepregi Imre, 1932-ben Peja Győző.

Az 1920-as évek gazdasági válsága, majd az 1930-as aszály miatt óriási lett a munkanélküliség a városban és gazdasági káosz tört ki. A helyzet végül a harmincas évek közepére stabilizálódott.

Nem valószínű, hogy a makói vöröshagyma újra olyan keresett lesz mint akkor, azonban a Hagymatikum piacot talált a ma már Romániában található területeken. Akárcsak annak idején a hagyma.

Csanád vármegye Magyarország legrégebbi vármegyéi közé tartozik, maga István király hozta létre. Az ország legnagyobb vármegyéje volt az országnak, azonban az 1950-es megyerendezésre az egyik legkisebb lett. Ennek történelmi okai vannak: a törökdúlás után nem kaptuk vissza a Marostól délre eső Csanád megyei részeket, a másik pedig Trianon volt, 1920-ban szintén csatoltak el területeket. Ugyanakkor 1923-ban más megyék, Arad és Torontál maradék részeit idecsatolták – fogalmazott 2019-ben oldalunknak adott interjújában Urbancsok Zsolt, makói főlevéltáros.

A megye az 1030-as évektől 1950-ig létezett, amikor felosztották Csongrád és Békés megye között.

A Csanád vármegyei iratok 2019 őszén kerültek vissza a makói levéltárba Szegedről.

(A cikk első megjelenése 2020. június 4-én volt.)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Makói Csípős kormányfüggetlen hírportál. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi ezer forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

Fejlemény a Bartók-ügyében: a bíróság mérlegelés nélkül utasította el tiltakozó szülők kérelmét

Az ítélőtábla nem mást mondott, minthogy a bíróság iratellenes érvre alapozva, mérlegelés nélkül utasította el a kérelmünket – azaz nem létezik semmilyen irat, amire hivatkozhat a tankerület, hogy jogosan van a Bartók az Almásiban. Szóval indul a második menet – adta hírül a bartókos szülők jogi képviselője az iskoláért összefogott csoportban.

Tovább olvasom »