A világháború első évében úgy tűnt, hogy a fronton a karácsony éppen olyan lesz, mint a háború bármely másik napja, ugyanis XV. Benedek pápa fegyverszüneti felhívását a szemben álló katonai tömbök egyhangúan utasították el.
Azonban a több hónapja tartó vérengzésbe belefáradó katonák karácsonykor a megmerevedett nyugati frontvonal több szakaszán nem hivatalos fegyverszünetet kötöttek egymással, amely a legtöbb esetben csak egy-két napig tartott, néhány ponton azonban hetekre békét teremtett. Szenteste a német katonák feldíszítették a lövészárkokat, karácsonyfát állítottak, majd a Stille Nachtot énekelték, amire felfigyeltek az ellenséges lövészárkokban lapuló angolok, akik ezután szintén karácsonyi dalokat kezdtek énekelni. Híressé vált az a jelenetsor, amikor az egymással addig farkasszemet néző német és brit katonák fegyvereiket hátrahagyva előbújtak a lövészárkokból, hogy köszöntsék egymást. A britekhez kisvártatva csatlakoztak a velük együtt harcoló franciák is. A szembenálló felek ajándékokat cseréltek, sőt futballmeccset is játszottak.
![](https://mcsipos.hu/wp-content/uploads/2019/12/karacsonyi_frontbaratkozas_a_nyugati_fronton.jpg)
A harctéri futballmeccs és a közös játék öröme ritka és különleges pillanat volt a hónapok óta, majd később még évekig egymást gyilkoló felek között, s akik átélték, azok évek, sőt évtizedek múltán is nagy elragadtatással beszéltek róla. Többen bevallották, hogy akkor és ott, a jeges lövészárkok között érezték át először igazán a karácsony erejét.
A tisztek és a parancsnokok tanácstalanul nézték a szembenálló katonák barátkozását. Lövetni nem mertek, mert a csapatok túl közel voltak egymáshoz, sőt helyenként össze is keveredtek. Attól tartottak, hogy a „fegyverletétel” ragályosan terjedni fog, s nem tudják majd visszaparancsolni katonáikat saját hadállásaikba, és rávenni őket, hogy újra öldössék egymást.
![](https://mcsipos.hu/wp-content/uploads/2019/12/tabori_mise_0.jpg)
Egy évvel később az olasz fronton, ahol az osztrák–magyar csapatok lövészárkai alig 10–20 méterre voltak az olaszokétól, a katonák kis kövekre kötözött cigarettát, csokoládét dobáltak át egymásnak karácsonykor. A tisztek itt sem nézték jó szemmel ezt.
Az osztrák-magyarok csapatok Szenteste alkalmából karácsonyfát állítottak. A karácsonyfa-állítás a német hadseregben jelent meg először, méghozzá az 1870–71. évi francia–porosz háborúban. Német hatásra, osztrák közvetítéssel terjedt el a szokás magyar területeken, nem utolsó sorban a közös hadsereg és a honvédség révén.
A harctéren is celebráltak misét a tábori lelkészek, gyakran a fedezékekben, de nem messze a frontvonaltól, a pihenőben lévő katonák templomi misén is részt vehettek. A karácsonyi ebéd általában jobb és kicsit több is volt, mint egy átlagos háborús hétköznapon, főként az első években.
A harctéri karácsonyról bővebben a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján olvashat, ide kattintva.
A cikk első megjelenése 2021. december 26-án volt.