Máig sem ismertek annak az átláthatósági vizsgálatnak az eredményei, mely szerint 2020 márciusában 176 milliárd forintért vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 7000 kínai gyártású lélegeztetőgépet a malajziai GR Technologies SDN BHB nevű cégtől közbeszerzési eljárás nélkül, de jogszerűen – írja a Népszava.
Méghozzá a részletek azért sem lesznek már megismerhetők, mert az átláthatósági iratok egy részét a KKM a beszerzést követő húsz hónapon belül megsemmisítette, azaz selejtezte.
Az iratok selejtezése azokból a dokumentumokból derült ki, amiket egy kúriai ítélet nyomán a külügy küldött a Transparency International (TI) Magyarország számára. A TI szerint azért is furcsa a rövid időn belüli selejtezés, mert például a magánszemélyeknek öt évig kell megőrizniük a rezsiszámláik befizetését igazoló papírokat.
A magyar egészségügy szakember híján nem használta a GR Technologies SDN BHD-től vásárolt lélegeztetőgépek többségét. Ezek a magyar és EU-s szabványoknak sem feleltek meg, továbbá még a Covid-járvány csúcsán sem kellett ennyi beteget lélegeztetni.
Az is érdekes részlet a lap szerint, hogy a külügy a 176 milliárd forintból kb. 2,8 milliárd forintot nem a cégnek, hanem közvetlenül a tulajdonos-cégképviselő Datuk Vinod Sekhar magánszemély számlájára továbbított, és másik két cég hongkongi, illetve szingapúri bankokban vezetett számláira is érkezett hazai közpénz. A maláj cégen kívül máshonnan is vásárolt a magyar kormány lélegeztetőgépeket.
A Transparency még 2021-ben kereste meg a külügyminisztériumot a maláj céggel kötött szerződéssel kapcsolatos adatok közlése kapcsán, hogyan választották ki épp a maláj céget, milyen szerződések voltak, illetve az állami beszerzéskor kötelező átláthatósági vizsgálat eredményére is kíváncsiak voltak.
A külügyi tárca csak pár napja közölte a TI-vel, hogy az említett iratokat már 2021. november 15-én megsemmisítették.
Ennek nyomán a Transparency International Magyarország igazgatója úgy véli, „kamugyanús” a külügy eljárása, mivel az átláthatósági eljárás papírjainak megsemmisítésről szóló feljegyzésben több részlet, így a levéltár előzetes engedélye sem szerepel.
