Nagyjából 1500 pedagógus dolgozhat diploma nélkül a magyar oktatási-nevelési intézményekben – erre következtet a Népszava abból a válaszból, amelyet a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára írt az LMP-s Kanász-Nagy Máté írásbeli kérdésére.
Az ellenzéki politikus azt akarta megtudni, hogyan alakul éves bontásban a diploma nélkül tanítók száma a közoktatásban. Bár Rétvári Bence a kért részletes adatokat nem közölte, annyit elárult, hogy a jelenlegi tanévben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, ennek az egy százaléka 1472.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint helytálló lehet a szám. Azt is hozzátette, hogy az egy százalék alacsonynak tűnhet, ám a rendszerváltás óta sosem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusokként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben.
A cikk szerint a vonatkozó törvények értelmében óvodapedagógus és testnevelő tanár munkakör esetében, valamint a szakiskolai oktatásban szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörökben teszi lehetővé a munkakör felsőfokú végzettség nélküli betöltését. Emellett a tanárképzésben és a tanítóképzésben részt vevő végzős, tehát még felsőfokú végzettség nélküli hallgatókat is lehet szakmai gyakorlat címén óraadóként, felügyelet mellett alkalmazni.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője azt mondta a lapnak:
„A tanárhiány miatt egyre gyakoribbá vált az utóbbi egy-két évben, hogy végzős tanárszakos hallgatók tartanak meg tanórákat, a törvényi előírással ellentétben nem egyszer felügyelet nélkül”.