A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint átlagosan az országban 264 napot, azaz közel 9 hónapot kell várni, de van, ahol ennél is többet, Szombathelyen például 1 évet és 8 hónapot. Egy gerincműtétre 8 hónapot, egy szaruhártya műtétre pedig 15 hónapot.
2023 elején a hivatalos adatok szerint csaknem 40 ezren várakoztak valamilyen műtétre, azaz kétszer annyian, mint a covid-járványt megelőzően. Most ez a szám meglepő módon valamivel több mint 26 ezren. Térdprotézis-műtétre 11 ezren várakoznak csakúgy, mint tavaly. Csípőprotézis-műtétre 6200-an, ami nagyjából 1300 beteggel kevesebb, mint tavaly. Szürkehályog műtétre ezzel szemben harmadannyian várkaoznak: a tavalyi közel 13 ezer helyett alig több mint 4 ezren.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára, Svéd Tamás szerint ez a csökkenés csak papíron létezik:
Jelentős mértékben a várólisták sajnos sehol sem csökkentek. Ez inkább egy módszertani változtatásnak az eredménye
– mondta el az RTL Híradónak.
A magyarázat az, hogy a NEAK nem tünteti fel azokat, akik kevesebb, mint két hónapot várakoztak egy-egy beavatkozásra. Svéd Tamás úgy látja, hogy a hosszú várólisták oka, hogy az állam nem fizeti meg a kórházaknak a műtétek tényleges árát. „Nincsenek arra ösztönözve, hogy akár a műtéteket, akár a vizsgálatokat elvégezzék” — magyarázta, majd hozzátette: emellett probléma továbbá az eszközök és a szakdolgozók hiánya.
A Belügyminisztérium az RTL kérdésére közölte, hogy céljuk a várakozási idők visszaálljanak a covid előtt jellemzőre. Erre tavaly 7,5 milliárd forintot biztosítottak. Tavaly júliustól tájékoztatni kell a betegeket arról, hogy az adott ellátás hol érhető el kevesebb várarkozási idő mellett.
