A 2021-es euró-átlagárfolyam 359 forint volt, a 2022-es pedig már 391. Ez 9,2 százalékos emelkedés, amire viszont egészen 2009 óta nem volt példa. Akkor, 2009-ben 11,7 százalékkal, 251 forintról 281 forintra emelkedett az euró éves átlagárfolyama – számolt be róla a Privátbankár.
A magyarok jelentős része sokat izgult tavaly azon, hogy mennyire gyenge a forint és vajon még meddig fog tovább esni az értéke. Nem csoda, hiszen az euró a legrosszabb pillanatokban 15-16, a dollárral összehasonlítva pedig 26-27 százalékkal is többe került, mint 2021-ben.
A forintgyengülés pedig az emberek többsége számára nem jó. Nem jó akkor, ha importterméket akar valaki vásárolni, sem akkor, ha nyaralni akar menni, sem pedig akkor, ha arról van szó, a gyengülés bizony igencsak megdobja a belföldi inflációt.
Az év egy részében úgy tűnt, hogy a forintot már csak a hatalmas inflációval rendelkező vagy éppen háborúban álló országok devizái tudják alulmúlni, mint például az argentin, a török vagy az ukrán pénzek. Az euróhoz képest a forintnál is nagyobbat gyengült a svéd korona, valamint szorosan a forint nyomában lohol a japán és az izraeli fizetőeszköz is.
A lengyel zlotyból az euróért csak kettő százalékkal kellett többet adni az év végén, mint az év elején. A román fizetőeszköz értéke pedig szinte semmit nem változott az európai közös pénzhez képest.
A cseh korona még erősödött is pár százalékkal, a horvát kuna pedig eltűnt a táblázatból, miután szomszédunknál bevezették az eurót.
