A bíróság is engedélyezheti a titkos információgyűjtést, nemcsak az igazságügyi miniszter. A bírák 2010 óta egyszer sem utasították el a titkosszolgálatok kérelmét – írta saját közösségi oldalán Szél Bernadett országgyűlési képviselő.
Szél Bernadett szerint a tizenegy és fél év adatai azt mutatják, hogy a legtöbb személyt 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján: ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett.
,,A törvény szerint bírói engedély kell a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint pl. Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel való megdöntésére, vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása.”
Hozzátette, hogy a Fővárosi Törvényszék minősített adatokra hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági feladatok szerinti bontásban hány megfigyelésre került sor, magyarul hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés, vagy közösség elleni uszítás miatt.
Mint kiderült, az adatokból is látszik, hogy 2020-ban közel kétszer annyi személyt figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben, és 2016-tól növekvő tendencia figyelhető meg az engedélyek számában. A Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.
,,Továbbra is azt gondolom, hogy miközben más országokban független vizsgálatok folynak, a magyar kormány a mai napig SUNNYOG a tömeges lehallgatások ügyében. Nonszensz, hogy nincs válaszuk arra, megvásárolták-e és használták-e a kémprogramot a szolgálatok, és ha igen, ki és mire hivatkozva adott nekik erre engedélyt”
– tette hozzá Szél Bernadett.
