A nap témája: A magyar infláció még mindig triplája az EU-s átlagnak

Az előzetes becslésnek megfelelően lassult márciusban az infláció az euróövezetben – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala szerdán, amit az MTI szemlézett.

Az Eurostat friss adatai alapján a magyar infláció továbbra is a legmagasabb az egész EU-ban, a márciusban mért 25,6 százalékos áremelkedés háromszor magasabb, mint az EU-átlagában mért 8,3 százalék.

Jellemző, hogy még a magyar KSH ,,kozmetikázottnak” tűnő számai szerint is csak egy árnyalattal volt alacsonyabb a márciusi adat, 25,2 százalékkal.

Az uniós statisztikai hivatal közlése szerint márciusban az előzetes becslésnek megfelelően 6,9 százalékra csökkent az éves infláció az euróövezetben a februári 8,5 százalékról, miután októberben még rekordszinten, 10,6 százalékon állt.

A márciusi adat a legalacsonyabb euróövezeti inflációs ráta 2022 februárja óta, azonban jóval meghaladja az Európai Központi Bank 2,0 százalékos inflációs célját.

Februárhoz képest 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben márciusban, amikor kisebb, 0,8 százalékos emelkedést jegyeztek fel.

Az éves árindex növekedéséhez a legnagyobb mértékben az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek drágulása járult hozzá: 15,5 százalék volt az emelkedés a februári 15 százalék után.

A nem energiaipari cikkek éves drágulása 6,6 százalékra lassult a februári 6,8 százalékról, ugyanakkor a szolgáltatásoké 5,1 százalékra gyorsult márciusban a februári 4,8 százalékról. Az energiaárak 0,9 százalékkal csökkentek tavaly márciussal összevetve, míg februárban még 13,7 százalékos volt az éves emelkedés.

Az euróövezetben az éves maginfláció rekordmagasra emelkedett, 5,7 százalék volt márciusban a februári 5,6 százalék után.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

Megszűnik a határellenőrzés Kiszomboron és Nagylakon

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

Tovább olvasom »