A rövidesen esküt tevő Orbán-kormány által vizionált elképzelés, miszerint 2030-ra a magyar gazdaság elérheti az Európai Unió átlagát, a magyarok kétharmada szerint aligha lehetséges – derül ki a Napi.hu megbízásából készült Pulzus-kutatásból.
A napokban Nagy Márton leendő gazdaságfejlesztési miniszter parlamenti meghallgatásán arról beszélt, a jelenlegi jelentős lemaradást néhány év alatt be lehet hozni. A következő ciklus egyik céljaként a miniszterjelölt azt fogalmazta meg, hogy önálló és önellátó gazdaságot kell létrehozni. Az áhított gazdasági színvonal eléréséhez évi 3 százalékpontos többletnövekedést kellene elérnie a magyar gazdaságnak az uniós átlaghoz képest, ehhez pedig a beruházásoknak kellene húzóerőt adniuk.
Ám az említett felmérés szerint a válaszadók túlnyomó többsége pesszimistább a hivatalos kormányzati kommunikációnál:
67 százalékuk ugyanis azt gondolja, hogy nem lehet 2030-ra uniós viszonyokat elérni Magyarországon.
15 százalék egyetért a kormány víziójával, míg 18 százalék nem foglalt állást a kérdésben.
Az ellenvélemények lévők között arányaiban a férfiak borúlátóbbaknak bizonyultak, mint a nők: 75 és 62 százalék a megoszlásuk. A pozitív választ adók körében viszont nincs különbség a nemek közt, ők 15-15 százaléknyian vannak. A bizonytalanok esetében felülreprezentáltak a nők, akik itt 23 százalékos arányt mutatnak, szemben a férfiak 10 százalékával.
A nemleges választ adók aránya szintén magasabb, 73 százalék a felsőfokú képzettséggel rendelkezők körében, miközben a közép-, illetve alapfokú végzettséggel bíróknál 68 és 65 százalék. Leginkább az alapfokú képzettséggel rendelkezők optimisták 16 százalékkal, míg a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők 15, illetve 13 százalékkal szerepeltek ebben a bontásban. A bizonytalanok esetében ugyancsak az alapfokú iskolázottságúak jelentették a legnagyobb csoportot 19 százalékkal.
A településméretet tekintve jelentősebb a megosztottság: a pesszimista válaszadók esetében Budapest és a megyeszékhelyek egyaránt 73-73 százalék, míg a városokban és a községekben 64-65 százalék volt szkeptikus.
