A kormány többek között a visszaélésekkel magyarázta, hogy miért kellett drasztikusan átalakítani a kata adórendszerét. De vajon mennyire trükköztek a katázók? A NAV-ot közérdekű adatigényléssel kérdezte az Mfor arról, hogy a kata 2013 januári bevezetése óta milyen tapasztalatokat hozott a kisadózók adóhatósági ellenőrzése.
Íme a kapott adatok:
A NAV összesen 6511 katás adóalanynál végzett adónemvizsgálatot, és mindegyik vizsgálat végleges határozattal zárult.
A portál emellé odatette, hogy a kezdeti 80 ezres számtól kiindulva 2021 végére a katázók száma meghaladta a 450 ezret, átlagban pedig az eltelt szűk tíz évben 255 ezer katást tartott nyilván a NAV. Ebből következik, hogy
a katások átlagos számához viszonyítva a kisadózók 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhatóság.
Megnézték, a NAV-évkönyvek adatai szerint a központi költségvetésnek katából a kilenc teljes év alatt összesen 930,4 milliárd forint bevétele származott. Ehhez képest érdemes nézni a következő két számot.
- Az ellenőrzések során a revizorok összesen 9006,5 millió forint adókülönbözetet tártak fel,
- ebből a tételes adó, azaz a kata 521,2 millió forint volt.
Ez azt jelenti, hogy a majdnem tíz év alatt a katából származó alig több mint félmilliárd forint megállapítás az összes katabevétel mindössze 0,06 százalékát tette ki.
Ezzel szemben a fideszes Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke júliusi videóüzenetében még úgy vélte, az általa vizionált bújtatott foglalkoztatások tömkelegével a cégek „nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak” – emlékeztetett a portál.
