A nap témája: A tagállamok még szigorúbbak lettek volna a magyar uniós források odaítélésénél

Volt olyan ország, amely nem három operatív program 55 százalékát tartotta volna vissza, hanem még az agrártámogatásokat sem fizette volna ki – számolt be róla a 444.hu.

Az Európai Unió Tanácsa még 2022 decemberében felfüggesztette három magyarországi operatív program 55 százalékának kifizetését, és megtiltotta a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályai miatt az EU-s intézményekkel való szerződéskötést.

Az intézkedés összesen 6,3 milliárd euró befagyasztását eredményezte a jogállamisági eljárásban, valamint az alapítványi fenntartású egyetemeket kizárták az Erasmus és Horizon programokból.

Bár a tagállamok végül enyhítettek az eredeti javaslaton, a tanács decemberi döntése mellett volt néhány EU-s tagállam, melyek túl enyhének tartották az intézkedést és még szigorítottak volna rajta:

Például Hollandia érdeklődött, miért nem érintették a javasolt szankciók a mezőgazdasági alapokat is, mivel azok is uniós források, amelyeket érinthetnek a korrupcióval kapcsolatos brüsszeli aggályok.

A Bizottság válasza szerint a javasolt intézkedéseknek az uniós pénzeket érintő kockázatokhoz kellett igazodniuk, és nem volt elegendő információjuk a mezőgazdasági alapok esetében a források rossz vagy korrupciós kezeléséről.

A tagállamok a Magyar Kormány által vállalt korrekciós lépéseket is értékelték és figyelembe vették, de sok kétség merült fel a tervezett integritás hatósággal kapcsolatban is.

Az intézkedések ma is érvényben vannak, és bár a Bizottság újra vizsgálta a magyarországi helyzetet 2023 decemberében, nem javasolta a korlátozások feloldását vagy enyhítését. A magyar kormány azonban továbbra is próbálkozik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az Erasmus-program ügyének külön kezelésével, azonban a Tanács minősített többségi döntése szükséges a szankciók módosításához.