Az alacsonyabb jövedelműeknek beköszöntött a megélhetési válság Magyarországon – így kommentálta a friss inflációs adatot az RTL.hu-nak nyilatkozó elemző.
A KSH adatai alapján a drágulás 27 éves rekordot döntött januárban. Az élelmiszerek ára 44 százalékot, a rezsi pedig még ennél is többet: 52,4 százalékot emelkedett egy év alatt.
A portál megjegyzi, hogy mivel az infláció magasabb, mint a átlagkeresetek növekedése, így a fizetés egyre kevesebbet ér.
A kormány a háborút és a szankciókat okolja, de a drágulás már előbb elkezdődött, akkor amikor a választás előtt osztogatni kezdtek és adókat emeltek.
A legjobban a kenyér drágult, 80,6 százalékot nőtt az ára egy év alatt, 2022 januárjához képest.
A tojás 79,4 százalékkal, a vaj és a vajkrém 76,6 százalékkal kerül többe. A KSH adatai szerint a fogyasztói árak januárban átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Továbbra is a rezsi és az élelmiszerek drágulnak a legtöbbet. A háztartási energia ára 52,4 százalékot, az élelmiszereké pedig 44 százalékot emelkedett 2022 januárjához képest.
A benzinárstop eltörlés után az üzemanyagok drágulása a KSH szerint ez 8,2 százalékos volt.
Az RTL.hu-nak az elemző elmondta, hogy arra senki nem számított, hogy ennyire elszáll az infláció.
„Utoljára 1996 elején volt ennél magasabb az infláció”
– mondta Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője.
„A tavaszi hónapoktól már várhatóan kicsit kisebb lesz az áremelkedés üteme. De sajnos fontos azt hangsúlyozni, ez nem az árak csökkenését jelenti, csak azt, hogy az áremelkedés lassul majd. Ezt segíti, hogy a forint árfolyama stabilizálódni látszik az elmúlt időszakban, ami megakadályozza a külföldről importált termékek jelentős drágulását, és túl leszünk az év eleji jelentős áremeléseken, mert a cégek mindig ilyenkor szokták felülvizsgálni az áraikat” – tette hozzá.
„A mostani inflációs adat már azt jelenti, hogy a minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók fizetésének vásárlóereje 8-9 százalékot esik vissza. Ez drasztikus életszínvonal romlást jelent a legkisebb bérből élők esetében” – magyarázta.
„Ha marad a tendencia és az élelmiszerek ára tovább nő, akkor elmondhatjuk, hogy
az alacsonyabb jövedelműek számára beköszöntött a megélhetési válság időszaka Magyarországon. Ezzel együtt az átlagos keresetűeket is súlyos inflációs sokk éri, mert az átlagkeresetek növekedése is elmarad az infláció emelkedésétől.
Vagyis az átlagemberek életszínvonala és keresetének reálértéke is egyértelműen visszaesik” – mondta.
A szakértő szerint ahhoz, hogy teljesüljön a kormány terve, és év végére az infláció egy számjegyű lesz, ahhoz több tényező is szükséges. Például újabb adóemelő intézkedések nem jöhetnek. Emellett stabilan kellene tartani a forint árfolyamát is.
Az adatok alapján egyébként úgy látszik, hogy a „háborús” vagy „szankciós” infláció csak Magyarországot sújtja ilyen rendkívüli mértékben. Miközben a drágulás nálunk újabb és újabb rekordokat dönt, az eurózónában az infláció már egy számjegyűre, 9,2 százalékra csökkent decemberben – írja a portál.
