Az Európai Néppárt (EPP) frakció ugyan óvatosan fogalmazott amikor korábban például Magyarország esetében a jogállamisági mechanizmus megindításáról volt szó, most azonban az Európai Parlament (EP) elfogadta az erről szóló előterjesztést. Ennek lényege, hogy rendszerszintű jogsértések esetén is lehet majd pénzeket megvonni a tagállamoktól. Érdekesség ugyanakkor, hogy az EU-csúcson elfogadott nyilatkozat ezt a lépést megkérdőjelezi.
Ettől függetlenül azonban január elsejétől jogerőre emelkedik az új rendelet. A mechanizmus úgy működik, hogy az Európai Bizottság első lépésben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el, majd javasolja az eljárás megindítását. Ezt követően a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak egy hónap, kivételes esetben három hónap áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel szavazzon a javasolt intézkedésekről. A teljes döntési mechanizmus időtartama 7-9 hónap lesz.
Az EP szerint a mechanizmus biztosítja, hogy az uniós támogatásokra jogosult vagy azoktól függő végső kedvezményezettek az eljárás ideje alatt, vagy annak lezárását követően is hozzájuthassanak a támogatásokhoz.
A jogállamisági mechanizmus ügyében egyébként két dokumentum is született. Az egyik az EP és a német uniós elnökség által kitárgyalt szabályozás, amely tág politikai feltételekhez köti az uniós pénzek kifizetését. A másik dokumentum a német uniós elnökség, valamint a magyar és a lengyel kormány között kitárgyalt nyilatkozat (az eredeti megállapodáshoz rendelt záradék), amelyet az Európai Tanács elfogadott, és amely bekerült az EU-csúcs végén kiadott következtetések közé.
Ez értelmezi és jelentősen szűkíti a mechanizmus hatáskörét, kizárja a tisztán politikai feltételeket, és kiskapukat biztosít a szankcionálási folyamat idejének kitolására. Utóbbi dokumentum alapján kevés az esély arra, hogy a 2022-es választások előtt szankciókat érvényesítsenek az Orbán-kormánnyal szemben.
(alfahir.hu)
