A nap témája: Az IMF szerint semmit nem érnek az árstopok az infláció ellen

Miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, a sokkok sorozata és a laza költségvetési politika 20 százalék fölé emelte az inflációt, és nagy külső hiányt okozott – írja elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A központi bank 2021 júniusától kezdődően jelentős szigorítással reagált, ezt a lépést az IMF megfelelőnek ítéli, a kormány pedig 2023-ra ambiciózus költségvetési kiigazítást tervez.

A szigorú és következetes szakpolitikai mix valóban fontos ahhoz, hogy az inflációt a központi banki cél felé tereljük, csökkentsük a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát, és csökkentsük az államadósságot – írják.

Az energiával kapcsolatos és egyéb árplafonokat lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében.

Hozzáteszik: a jegybank 2021 júniusa óta jelentősen szigorította a monetáris kondíciókat (vagyis kamatemelési ciklusba kezdett, és leállította a gazdaságfinanszírozási konstrukciókat, kedvezményes hiteleket stb.), a kormány pedig „ambiciózus” fiskális kiigazításra készül 2023-ra. Szigorú és következetes intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya, az államadósság szintje – figyelmeztetnek.

Ugyanakkor jól célzott támogatásra van szükség ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a megélhetési költségek emelkedésének a kiszolgáltatottakra gyakorolt hatását. Az alapkilátások körüli nagyfokú bizonytalanság miatt a szükséges átfogó gazdaságpolitikai szigorításnak rugalmasnak és adatfüggőnek kell maradnia – hívják fel a figyelmet a jelentésben.

Az IMF arra számít, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyűre lassul, a fizetési mérleg hiánya pedig jelentősen csökken, de hangsúlyozzák, hogy sok a bizonytalanság mind a nemzetközi környezetet illetően (például a várható energiaárakat), mind a magyarországi intézkedéseket.

A jelentés szerint a kormány által tervezett szigorítás (a költségvetési hiány leszorítása a GDP 3,5 százalékára) tarthatónak tűnik egyfelől a tervezett kiadáscsökkentéseknek, másfelől az adóemeléseknek és az infláció miatt növekvő adóbevételeknek köszönhetően.

A Nemzetközi Valutaalap egy sor javaslatot is megfogalmazott a magyar kormánynak:

  • Az energia- és a bankszektorra kivetett ideiglenes különadókat („extraprofit-adókat) a lejáratukkor ki kell vezetni, az utólagos adók a beruházások visszaszorításának kockázatával járnak, és meghosszabbításuk alááshatja az adópolitika hitelességét.
  • A megemelt tranzakciós illeték piactorzító és az informális fizetések felé tolja a gazdasági szereplőket.
  • Az ársapkákat el kellene kerülni, mivel hozzájárulnak a gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásához, ellenben az infláció leküzdésére nem alkalmasak.
  • Az IMF figyelmeztet, hogy a kamatstopokat engedni kell kifutni, mivel akadályozzák, hogy a jegybank monetáris szigorítási intézkedései átmenjenek a rendszeren.

(alfahir.hu)

Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket?

A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

A nap idézete

43 éve hunyt el Zelk Zoltán, Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró, 2012-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink