Adó- és áfacsökkentéssel, ársapkával és szociális intézkedésekkel igyekeztek enyhíteni az inflációs nyomást az egyes európai, nem az eurozónába tartozó országok – derül ki a hvg.hu körképéből. Magyarország kicsit kilóg a sorból.
Több ország is használta az áfacsökkentést, például Svédország az üzemanyagáraknál, Bulgária pedig a kisvállalkozásokat mentette fel az áfafizetés alól 2024 decemberéig. Lengyelországban „antiinflációs pajzs” nevű csomag keretében az étel, a gáz és a növényvédő szerek áfája lett 0 százalék, a benzin és a dízel 8 százalékra, a fűtés pedig 5 százalékra csökkent hat hónapon át. Romániában az energia áfája 5 százalék lett. Csehországban az energia 0 százalékosra csökkent, és a cégek zöld átállását áfakedvezményekkel támogatták, az útdíjakat eltörölték a kamionokon kívül szinte minden járműre.
A magyar kormány azonban nem az áfabevételtől tekintett el, hanem a szociális hozzájárulási adót változtatta meg, és az önkormányzati adókat csökkentette a kkv kör számára.
Bulgáriában, Csehországban és Lengyelországban a fűtés és energia árát fagyasztotta be. Romániában pedig a lakossági fogyasztásnál vezettek be korlátozást. Magyarországon csak a lakossági fogyasztóknál van kedvezmény az átlag fogyasztás mértékig, ezen kívül egyes élelmiszerek és az üzemanyag árát fagyasztották be, az utóbbit csak egy időre.
Svédországban bizonyos feltételek esetén jár automatikusan a támogatás, például a nagy energiafogyasztó háztartások esetében. Az autósok pedig egyszeri összeget kaptak a benzin árának emelkedése miatt. Bulgáriában a vállalkozásokat segítik az energiaárak növekedése mkiatt. Csehországban a lakosság és a kisvállalkozások kapnak támogatást.
Lengyelországban a háztartások fűtését segítik a jövedelmetől és családi helyzettől függően. Romániában pedig egyszeri energetikai támogatást kaptak, amit akár energetikai korszerűsítésre is használhattak. De volt energia-és gázszámla-kompenzáció is a családoknak, civil szervezeteknek, kórházaknak és oktatási intézményeknek is.
