Az államadósság tavaly év végén 42 526 milliárd forint volt, vagyis tartozás a koronavírus-válság két éve alatt 11 396 milliárd forinttal, 37 százalékkal növekedett – írja a Népszava az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) adatai alapján.
Ez a több mint 11 ezer milliárd forintos növekedés azt jelenti, hogy 2020-ban és 2021-ben a kormány minden egyes nap 15,6 milliárd forinttal növelte az államadósságot.
A GDP arányos adósságmutató 2019 decemberében még csak 65,5 százalékon állt, azonban mostanra már 78,2 százalékra emelkedett. Igaz, hogy 2020-as 80,1 százalékos mutatóhoz képest javult a helyzet tavaly, de a javulás a lehetőségekhez képest szerénynek mondható, ugyanis a 7,1 százalékos gazdasági növekedés és a 5,1 százalékos infláció miatt a bruttó hazai termék folyóáras értéke bőven tíz százalék felett emelkedett.
A GDP arányos adósságunk ráadásul tovább emelkedett az idén, ugyanis az ÁKK Zrt. február 18-án megejtette az idei első devizakötvény-kibocsátását. A Pénzügyminisztérium bejelentése szerint az adósságkezelő 575 millió euró (204 milliárd forint) értékben bocsátott ki Japánban jen-kötvényeket, amely a GDP 0,4 százalékának felel meg, ennyivel tehát emelkedett a magyar adósság.
Ennek ellenére idén várhatóan tovább csökken az államadósság, ezt segíti a magyar gazdaság növekedése és a magas infláció, valamint az, hogy bárki is nyeri a választásokat, az kénytelen lesz konszolidálni az állami kiadásokat.
A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a válság előtti 65 százalékos szintet 2025-2027 között érheti el a magyar gazdaság. Ez azonban csak akkor teljesülhet a minisztérium szerint, ha éri újabb sokk a magyar gazdaságot.
