December 13. Luca napja, ami most ráadásul péntekre esik, ezért összegyűjtöttünk néhány ide kapcsolódó népszokást és hagyományt.
Luca napjához (december 13.) több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja (eltérően a mai téli napfordulótól, ami december 21-re, esetenként 22-ére esik). Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.
Ezen a napon Szent Lúciára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. A keresztény hitre tért szép fiatal leány szüzességet fogadott, hogy életét Krisztusnak szentelhesse, majd mártírhalált halt hitéért.
Luca széke
Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. A széknek olyan erősnek kellett lennie, hogy egy férfiember súlyát megtartsa. December 25-én az éjféli misére a „mesterek” (rendszerint fiatal emberek) a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba a széket, majd ráállva megláthatták a boszorkányt. A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a fejüket le kellett hajtaniuk. A Luca székén állva éjfélkor viszont felismerték őket. Ezután a fiatalembereknek el kellett menekülniük, nehogy a boszorkák széjjeltépjék őket. A Luca székét aztán otthon tűzre vetették és a tűz a boszorkák végét jelentette.
Luca ostora
A Luca ostora ennek a népszokásnak egy változata: úgy kellett elkészíteni, hogy az ostort alkotó zsinegen minden nap egyet csavartak, majd karácsony éjjelén pattogtattak vele. Az ostor hangjára odagyűltek a boszorkányok
Luca-búza
A következő év termését próbálták megjósolni a Luca-búza (vagy lucabúza) keltetéssel. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki.
Lucázás
Luca napjának hajnalán a gyerekek (esetenként kísértetnek öltözve) körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, és átkokat, ha nem kapnak ajándékot.
Luca napi kukoricafosztás Kiszomboron 2017-ben
Hogyan lett szerencsétlen nap péntek 13?
A babona eredete, hogy a francia király 1307. október 13-ára (péntek) adta ki a tömeges letartóztatási parancsot a templomos lovagok ellen. A dátum valós, IV. Fülöp valóban ekkor csapott le a rend tagjaira, akiknek jelentős része máglyán, vagy a kínzókamrában végezte, hogy aztán a király rátehesse kezét az ,,első bankárokként” is számon tartott társaság hatalmas vagyonára, illetve megszabadulhasson a velük szemben felhalmozott tekintélyes adósságaitól.
Ugyanakkor semmilyen bizonyíték nincsen rá, hogy péntek 13. ennek a sötét napnak köszönheti a rossz hírét. A babonás félelmek pontos gyökeréről csak találgatások vannak. A templomosokra mért csapás mellett a hiedelmek lehetséges forrásaiként szerepelnek Jézus keresztre feszítése (nagypéntek), és a középkori naptárakat vezető szerzetesek életét bonyolító 13 teliholat számláló évek is. A hajós népeknél elterjedt babona volt, hogy pénteken nem szabad útra kelni, mert ez szerencsétlenséget hoz a legénységre.
A péntek és a 13-as szám különösen baljóslatú kombinációjának írásos nyoma mindenesetre nem lelhető fel a 19. század előtt.
A duplázott babonát emellett jelentősen felturbózta egy 1907-ben megjelent, mára elfeledett, de a maga korában népszerű Péntek 13. c. regény. Thomas W. Lawson könyvének főszereplője egy sötét lelkű, elvtelen bróker, aki a babonáktól való félelemre építve robbant ki egy Wall Street-i tőzsdepánikot. A regény és a sajtó által felkapott cím nagy mértékben hozzájárult, hogy péntek 13 a modern világ legismertebb babonájává vált napjainkra.
