Megtriplázták nyereségüket a magyarország bankok 2022-höz képest tavaly: 1374 milliárd forintos összesített nyereséggel zárták a 2023-as évet, ami új rekord, írja a Bank360.
Ez azt jelenti, hogy többet is kellett adózniuk, a 2022-es évhez képest 50-szer többet, összesen 123 milliárd forintot fizettek be az államkasszába. Ehhez egyéb költségek is társultak, a pénzügyi szervezetek különadójára 103,7 milliárd, az egyéb helyi adókra 70,5 milliárd, a tranzakciós illetékre pedig további 305,5 milliárd forintot kellett fizetniük.
A kamatbevételek is nagyot ugrottak, 2023 végére pedig elérték a 8 ezer milliárd forintot, ami egy év alatt 80 százalékos növekedést jelent. A kamatkiadások 112 százalékkal emelkedtek év végére az azt megelőzőhöz képest, és elérték az 5800 milliárd forintot. 9 százalékkal nőtt a bankok díj- és jutalékbevételei, de a ráfordítások is 11 százalékkal gyarapodtak egy év alatt.
A banki dolgozók bérei is emelkedtek: a bérköltségek 20, a személyes jellegű ráfordítások pedig 21 százalékkal nőttek egy év alatt.
A pénzintézetek hatalmas céltartalékokat halmoztak fel az orosz-ukrán háború negatív gazdasági hatásai miatt 2022-ben. Ezek nagy részét végül 2023-ban visszaírták, így az értékvesztés és céltartalékképzés a tizedére esett az előző évihez képest – ezen eddig 400 milliárd forintot profitáltak.
Mindezek ellenére is csak 3 százalékkal gyarapodott a bankok összesített mérlegfőösszege, ami emelkedés ugyan, de nem tudta követni az infláció mértékét. A hitelkövetelések pénzösszege ehhez hasonlóan csak 3,5 százalékkal tudott nőni,
a bankokban tárolt betétállományok pedig több mint 4 százalékkal csökkentek egy év alatt.
A Bank360 szerint lehetséges, hogy a rezsiárak miatt meglódult kiadások okozták a csökkenést, ahogy az is, hogy a háztartások nagyobb hozamot ígérő, állampapírokhoz hasonló befektetésekbe helyezték inkább a pénzüket.
