A bő négymillió magyar háztartás közül 2,3 milliót érint legalább az egyik típusú rezsiemelés a 2020-as háztartási adatok alapján – írja a G7.hu elemzése, amelyet a KSH adataiból kiindulva, lakhatással foglalkozó szakemberek segítségével készítettek el. A lap szerint „még ha figyelembe vesszük a nagyjából 200 ezer nagycsaládnak adott kedvezményt, akkor is legalább a magyar háztartások fele többet fog fizetni az energiáért augusztustól, mint idáig”.
A számításaik szerint a gázfogyasztásban a háztartások legalább harmada van túl azon a szinten, amit a kormány „átlagos fogyasztásként” kommunikál – ez azt jelenti, hogy ennyien lesznek, akik a fogyasztási limit feletti részért az eddigi összeg hétszeresét fogják fizetni. Körülbelül hárommillió magyar háztartásban van vezetékes gáz, közülük nagyjából 1,1 millió olyan van, ahol a havi átlagos gázfogyasztás magasabb, mint a 15 ezer forintos határérték. Közülük nagyjából negyedmillió háztartásban a havi fogyasztás meghaladja a 250 köbmétert, ők az emelés után 100 ezer forint körüli vagy azt meghaladó gázszámlára számíthatnak.
Az áram drágulása kisebb lesz, mint a gázé, nagyjából kétszeresére nő a nem támogatott fogyasztás tarifája, viszont ez a változás a háztartások felét érinteni fogja. A bő négymillió háztartásból több mint kétmillió olyan van, ahol a villanyszámla a G7.hu szakértők segítségével összegyűjtött adatai szerint meghaladta a limitként meghatározott havi 7500 forintot. Ebből a kétmillióból több mint hatszázezer háztartásban az áramfogyasztás a határértéket jelentő 210 kWh helyett legalább 350 kWh, ami azt jelenti, hogy náluk a villanyszámla legalább az eddigi másfélszeresére nő.
A lap felhívja a figyelmet arra is, hogy a határ fölött fogyasztók nagyjából 90 százaléka családi házban él – függetlenül attól, hogy áramról vagy gázról van-e szó –, és hogy a rezsiemelés leginkább a családi házakban élőket, különösen az energetikailag elavult Kádár-kockában lakókat érinti majd brutálisan. A helyzet főleg a szegényebb társadalmi csoportokban lesz kritikus, mivel „a magyar társadalom alsó két ötöde túlnyomó részben a legrégebben épült, legrosszabb állapotú épületekben lakik”.
