Állatvédelmi szempontból egy elég komoly törvénymódosítási javaslat került az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága elé kedden. Ez a várható bírói ítéletek régóta követelt súlyosbítását tette volna lehetővé a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) szigorításával, kizárva a lehetőségét annak, hogy valakit csupán pénzbírsággal sújtsanak.
A bizottság kormánypárti többsége azonban a javaslatot lesöpörte az asztalról, így az a parlamenti szavazásig sem juthat el.
A döntés újabb pofon az állatvédelmi szervezeteknek és a velük szimpatizáló civileknek, hiszen a közvéleményben rendkívül erős igény mutatkozik arra, hogy a különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzási eseteket pénzbírságok és felfüggesztett fogházbüntetések helyett letöltendő szabadságvesztéssel sújtsák a bíróságok.
A Btk.-t szigorító javaslatot Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos országgyűlési képviselő nyújtotta be.
A pontos szöveg alább olvasható:
Tehát a nyilvánosan elérhető dokumentum szerint az állatvédelmi törvényt a gyakorlatban úgy módosították volna, hogy az állatkínzás alapesetben vétség helyett már bűntettként,
0-2 év helyett 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel,
valamint különös kegyetlenség, illetve több állat kárára történő elkövetés esetén
0-3 év helyett 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel vált volna büntethetővé.
A bizottsági többség ugyanakkor nem csupán leszavazta a tárgysorozatba vételt, hanem bármilyen tárgyalás, ellenérv, kompromisszumkészség vagy vita nélkül,
egyetlen kritikus felszólalásra sem pazarolva az időt, egyhangú kormánypárti támogatással (2 igen, 7 nem és 0 tartózkodás mellett) elutasította a javaslatot.
Az Igazságügyi bizottság keddi döntésének köszönhetően előreláthatóan még jó ideig változatlan marad a megszokott bírói gyakorlat, és a legkülönbözőbb állatkínzási esetek elkövetői is szabadlábon fognak maradni.
A döntésnél talán csak a döntéshozatal módja az elkeserítőbb: a bizottság munkájának üzenete egyszerűen annyi, hogy az állatvédelem kérdése szót sem érdemel Magyarországon.
(alfahir.hu)
