Több szakmai szervezet, intézmény is tiltakozik a január 31-én közzétett Nemzeti alaptanterv módosítása ellen. A témában interjút készítettünk az eredetileg technika-biológia szakos Vajda Józseffel, a makói Első Szorobán Alapítvány vezetőjével.
A pedagógus több mint 40 éve vesz részt az oktatásban, tanított falusi és tanyasi iskolákban is, a japán számolóeszköz köré épített alapítványa a ’90-es évek eleje óta működik.
A pedagógusok jelentős része tiltakozik a NAT ellen. Mi a legnagyobb probléma az alaptantervvel?
Az alaptantervet a matematika oldaláról nézem. Szerencsés, hogy itt nem lehet belevinni mást, gondolok itt politikára. Magára a tárgyra koncentrál. A matematika az emberi gondolkodás egyik mérőeszköze lehet. Az alapok lerakása hihetetlenül fontos. Hidak, hatalmas épületek tervezésekor is szükség van rá. Némi odafigyeléssel lehetne jobb is, gyermekközpontúbb az egész.
Például az első ,,életciklust”, ami a negyedik osztályig tart, azt egy ,,kalap alá veszik”. Ebben a korban évfolyamonként szétszedném, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a diákoknak. Ez az életkor rengeteg fejlődést, változást hoz nekik, ekkor tanulnak meg írni, olvasni, számolni, lassan már beszélni is. Annak idején, amikor a NAT életre kelt, azt mondták, hogy ez egy léggömb, fel kell fújni a pedagógusnak. Igaz, az a feladatunk, hogy azokat az irányelveket, amiket a magyar oktatási rendszer elébünk tár, azt kitöltsük tartalommal. De ez csak akkor működik, ha megadjuk, milyen követelményeket kell teljesíteni.
Hozzátartozik a szabadsághoz, hogy nem azt határozom meg, hogy egy-egy órán mit mondjon a pedagógus, – mint annak idején a vörös csillagot matematika órán,- hanem, hogy tudásom legjavával a gyerekeket felkészítsem, a kisebbeknek alapokat adjak. Amin a felsős pedagógus tovább tud építkezni.
Akkor ez most nem történik meg, nincs meg ez a keret?
Nem feltétlenül van így. Nincs meghatározva, hogy a második, vagy a harmadik osztálynak mi a vége, a követelmény. Amire nekem szükségem volna a következő évfolyamon.
Azaz, nem látok kapcsolatot az alsó- és a felső tagozat között. Egymásra kell, hogy épüljön a kettő.
Hiányolom a mértékismereten belül a mértékátváltást és műveletvégzést. Ezek a tízes alapú rendszerhez kapcsolódnak, kicsit hazabeszélek, de a szorobánozással nagyon könnyű lenne ezeket megtanítani.
Szorobános oktatás-előadás Csongrádon
Sőt, az általános alapműveltséghez hozzátartoznak a római számok. Nem értem, miért van az, hogy a római számok bizonyos körét megtanítom az alsóban, majd egyszer csak a felső tagozat hatodik-hetedik osztályában a többit. Kerestem, hogy hol a kapcsolat, de hát nincs sehol. Ilyen dolgokra nem figyeltek oda, amit én hibának tartok.
Azt is észrevettem a NAT-ban, hogy több helyen engedi azt, hogy a gyerekeket a korosztályuknak megfelelően játékra hívjuk. De szerintem még mindig nem eleget.
Bennünket annyira nem üt a NAT, mint amit a magyar, vagy történelem tanárok sérelmeznek. Lehetett volna jobbat csinálni, de elképzelhető, hogy idő hiányában nem történt meg. Lehetett volna további tananyag csökkentést is véghez vinni.
Pozitívum, hogy kikerült például a statisztika a felső tagozatból. De mi köze van egy harmadikos-negyedikes gyereknek a statisztikához? Semmi. Majd megtanulja egy olyan középiskolában, ahol ez a lényeg.
Akkor mondhatjuk, hogy pozitívumok vannak benne?
Persze, hogyne lenne. Azért mondom, hogy át lehet ezt dolgozni, meg gondolom akik megalkották, van akkora fantáziájuk, hogy ezeket az apróbb lépéseket megtegyék. Tudomásom szerint volt is lehetőség, hogy véleményeket fogalmazzanak meg számukra, de hogy mi került bele, az relatív dolog. Gondolom, hogy a matekosok kivételével az összes többi nyomására meg is teszik ezeket a kéréseket.
(Fotók: archívum)
