Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője volt a Dull Szabolcs politikai elemző, újságíró Ötpontban című podcastjének vendége. Bódi bemutatta azt a térképet, amely megmutatja, milyen választókerületek kellenek a Tiszának a kétharmadhoz.
Bódi a Tisza előtt álló feladatot ahhoz hasonlította, mint amikor egy hegymászó csapat megkísérli a Mount Everest csúcstámadását. Az “alaptábort” azok a választókerületek jelentik, amelyeket a Tiszának kötelező simán megnyernie, ha kormányozni szeretne. Bódi 37 választókerületet tekint ilyennek, ide tartozik: az összes budapesti választókerület, az agglomerációból a dunakeszi, a szentendrei, a gödöllői, a budaörsi vagy érdi vk., illetve szinte valamennyi megyei jogú város 1-es választókerülete, még Debrecené is.
A kormányváltáshoz további 19 választókerület szükséges, ide sorolható például: a nagykanizsai, a tapolcai, a hódmezővásárhelyi, az orosházi, vagy például az egyik kecskeméti vk. is.
A “csúcstámadáshoz”, vagyis a kétharmadhoz az előbb említett választókerületeken túl meg kell nyernie még a Tiszának 28-at, ide tartozik például: a soproni, a siófoki, a salgótarjáni és számos Bács-Kiskun, Borsod vagy Hajdú-Bihar vármegyei vk.
A “narancsvidék” pedig a hegymászás közben az a terület, ahol a Tiszának minimális esélye van, és a kétharmadhoz sem szükséges megnyernie. 22 ilyen választókerület van, ide tartozik: a csornai, a pápai, a dombóvári, a mohácsi, vagy például a karcagi, a berettyóújfalui és vásárosnaményi választókerület.
A Tisza kétharmad lehetőségével kapcsolatban Bódi felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz az új választási rendszerben lebonyolított előző három választáson úgy szerezte meg a kétharmadot, hogy egyre kevesebb egyéni győzelmet szerzett. Míg 2014-ben 96 mandátum kellett ehhez, addig 2022-ben elég volt 87 mandátum. Mindez a győzteskompenzáció intézménye miatt sikerült a Fidesznek.
About the Author
