A vásárhelyi-makói körzetben 10 szavazókörben is történtek furcsaságok 2018-ban

Az országos átlagtól markánsan eltérő módon, viszonylag egy időben, nagy számban jelentek meg választók az urnák előtt – derül ki a Választási földrajz adataiból.

Az oldal szerkesztői kifejtik: jellemzően a délelőtti napszakban, reggel 9 és 11 óra között mennek el a legtöbben szavazni. Kijelenthető, hogy mindegyik országgyűlési választáson, a választók legalább ötöde, de legutóbb csaknem negyede 9-11 óra között szavazott le. Ugyanakkor voltak olyan falvak (egy szavazókörös települések) illetve városi szavazókörök (többnyire szegregátumok, városszéli szavazóhelyiségek), ahol a fentiektől eltérően, teljesen „ütemen kívül” nőtt meg a részvétel, rádásul nagyon hirtelen.

A Választási földrajz szerint ennek oka lehet a választások napján történő választói mozgósítás, a választók esetleges befolyásolása.

Az oldal szerkesztői összeszedték, mely szavazókörökre voltak igazak az alábbi állítások a 2018-as választáson:

  • A napközbeni részvétel adataiban kiugró értékek tapasztalhatók, azaz hirtelen nagyon sok választó jelenik meg a szavazóhelyiségekben.
  • Valamelyik egyéni jelölt támogatottsága meghaladja a 60%-ot.
  • Az egyéni jelöltre leadott szavazatok száma magasabb, mint az annak pártjára leadott voksoké.
  • Az átlagosnál magasabb a rontott szavazatok és a hiányzó szavazólapok aránya.

A szavazókörök leválogatása után 432 ilyen szavazókört kaptak, ebből tíz a Csongrád-Csanád megyei négyes körzetben található.

Az érintett szavazókörökből kettő Hódmezővásárhelyen (Téglás part 17., Batidai Olvasókör), kettő Makón (Tulipán utcai óvoda, Királyhegyesi úti idősek klubja), három Apátfalván (két óvodaépület és a faluház), három Maroslelén (orvosi rendelő, könyvtár, faluház), kettő Magyarcsanádon (Fő utca 41. és 54.), egy-egy Királyhegyesen (Jókai u. 38.), Óföldeákon (közösségi ház), Csanádalbertin (községháza), Nagylakon (községháza) és Kövegyen (Kossuth u. 29.) található.

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Makói Csípős kormányfüggetlen hírportál. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi ezer forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Legfrissebb híreink

Több mint száz év után megszűnik a szegedi 1-es villamos

Több mint száz év után megszűnik a szegedi 1-es vonalon a villamosközlekedés. Az utasokat a jövőben az 1-es jelzésű tram-train (a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő vasútvillamos) szállítja a rókusi vasútállomás és a nagyállomás között – tájékoztatta a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) az MTI-t.

Tovább »

Korábbi helyettes államtitkár: a makói palagáz kitermelése műszaki akadályt képez

A geológiai és műszaki kockázatok mellett egész egyszerűen nem létezik jelenleg olyan sikeresen és eredményesen alkalmazható technológiai, ami a makói árokban tapasztalt rendkívül magas nyomás és a még rendkívülibb hőmérséklet mellett képes megvalósítani a kitermeléshez szükséges hidraulikus rétegrepesztést – fejtette ki oldalán Holoda Attila, aki 2010-2014 között energetikáért felelős helyettes államtitkár volt.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink

Több mint száz év után megszűnik a szegedi 1-es villamos

Több mint száz év után megszűnik a szegedi 1-es vonalon a villamosközlekedés. Az utasokat a jövőben az 1-es jelzésű tram-train (a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő vasútvillamos) szállítja a rókusi vasútállomás és a nagyállomás között – tájékoztatta a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) az MTI-t.

Tovább olvasom »

Korábbi helyettes államtitkár: a makói palagáz kitermelése műszaki akadályt képez

A geológiai és műszaki kockázatok mellett egész egyszerűen nem létezik jelenleg olyan sikeresen és eredményesen alkalmazható technológiai, ami a makói árokban tapasztalt rendkívül magas nyomás és a még rendkívülibb hőmérséklet mellett képes megvalósítani a kitermeléshez szükséges hidraulikus rétegrepesztést – fejtette ki oldalán Holoda Attila, aki 2010-2014 között energetikáért felelős helyettes államtitkár volt.

Tovább olvasom »