Közös megemlékezést tartott az egységes ellenzék az október 23-ra emlékezve, ahol felszólalt az öt előválasztáson résztvevő miniszterelnök-jelölt. (Fotó: Béli Balázs/Alfahír)
Jakab Péter lépett először a színpadra, aki azzal kezdte el a beszédét, hogy az ellenzéki pártok egy éve ígéretet tettek arra, hogy 2021. október 23-án egy színpadon fognak majd állni és ez most valóban meg is történt. A Jobbik elnöke a 2018-as rabszolgatörvény elleni tüntetéseket nevezte meg azoknak az eseményeknek, amikor először állt össze az ellenzék, miután éveken át ők maguk építették a falakat egymás közé, de 2018-ban ez végleg leomlott.
A jövő mi vagyunk, és nem alkuszunk Orbánnal se pénzért, se hivatalért
– jelentette ki Jakab Péter.
Jakab emlékeztetett, hogy 1956-ban orosz tankok érkeztek keletről, ma pedig orosz hitel. Akkor kétszázezer magyar menekült nyugatra, ma közel egymillión hagyták el az országot.
Mi vissza fogjuk adni a kisemmizett nemzetnek mindazt, amit a nemzettől elvettek. Nem csak a földeket és a gyárakat, de a hitet is. Hogy van élet a Fideszen túl, sőt ott kezdődik csak igazán
– mondta a Jobbik elnöke.
Ezt követően Fekete-Győr András következett, aki szerint az összefogással 1956 előtt tisztelegnek, hiszen akkor is balosok és jobbosok együtt küzdöttek az elnyomó rendszer ellen a fiatalokkal az élen.
A Momentum volt elnöke abban bízik, hogy a fideszes szavazók egy jelentős részének is ki fog nyílni a szeme 2022-ben és Márki-Zay Péterre, egy valóban keresztény-konzervatív politikusra fogják adni a voksukat. Amennyiben sikerül ezeket a fideszes százezreket megnyerni, akkor kétharmados felhatalmazást fog kapni az ellenzék jövőre.
Harmadikként Dobrev Klára lépett a mikrofonhoz, aki Göncz Árpád, volt köztársasági elnököt idézve kezdte beszédét, miszerint
1956 mindenkié, bár azóta sokan próbálták megfosztani 1956-ot a tiszta emlékétől
A DK politikusa szerint nincs értelme ezeknek a megemlékezéseknek, ha a jelenről és a jövőről nem beszélünk, hiszen az ellenzéki politikusok előtt nagy munka áll jövőre, ha el akarják űzni az Orbán-rendszert, ez csak úgy lehetséges, ha képesek lesznek együtt dolgozni.
Karácsony Gergely főpolgármester elsősorban a köztársasági eszméről beszélt, amely arról szól szerinte, hogy közösen vállalunk felelősséget egymásért és nem hagyjuk, hogy olyan hatalom irányítsa az országot, amely az egész nemzettel azonosítja magát. Az 1989-es köztársaságért nem küzdöttünk elég keményen, ezért tudta ,,egy cinikus, gonosz politikai kalandor” felszámolni azt, ma viszont megszületett a negyedik magyar köztársaság, amelyet ennek az ellenzéknek kell felépítenie kemény munkával az elkövetkező időszakban.
Végezetül Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje mondott beszédet, aki 1956-ra emlékezve elmondta, hogy akkor is lehallgatásból, a megfigyelésből, a koncepciós perekből és orosz befolyásból lett elege a magyaroknak, mint most. Azon az október 23-án is teljes összefogás volt, ahogy akkor, úgy most is a fiatalok és idősek összefogása fog győzelmet hozni.
A jövő évi választásról Márki-Zay elmondta, hogy gigászi küzdelem lesz, de olyan országban akarunk élni, ahol sajtószabadság van, ahol digitális oktatás és szabad tankönyvválasztás van és az önkormányzatok is szabadon működhetnek és ahol még a fideszesek is nyíltan vállalhatják a melegségüket.
Kemény munkával bebizonyíthatjuk, hogy mi is hősök vagyunk, mint az ’56-osok
– mondta az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
Végül kitért Márki-Zay a közös ellenzéki jelöltekre, akiknek minden egyes körzetbe el kell vinniük a lendületet és akkor nem lesz nyerhetetlen körzet 2022-ben. Ezután pedig felhívta a többi miniszterelnök-jelöltet és az egyéni körzetek jelöltjeit maga mellé a színpadra.