Elfogadta a magyar jogállamiságról készült jelentést csütörtökön az európai parlamenti képviselők többsége, eszerint a Magyarország a teljes értékű demokrácia helyett már egy „hibrid választási autokráciává” vált. A vonatkozó jelentést Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő, egyben a magyar jogállamiságot vizsgáló EP-különbizottság vezetője nyújtotta be.
A hazánkat érintő jelentésről 584-en szavaztak, 433 fő mellette, 123 képviselő pedig ellene foglalt állást, valamint további 28-an tartózkodtak a kérdésben.
Megszavazta a Delbos-Corfield-jelentést Cseh Katalin (Momentum), Ara-Kovács Attila (DK), Molnár Csaba (DK), Rónai Sándor (DK) és Gyöngyösi Márton (Jobbik). A Fidesz és a KDNP EP-képviselői nem szavazták meg, de Donáth Anna (Momentum), Dobrev Klára (DK) és Ujhelyi István (MSZP) viszont nem is szavazott.
Érdekesség, hogy a jelentést például Andrzej Duda lengyel elnök is támogatta.
Magyarország nem teljes értékű demokrácia
Szerdán folytatták le a vitát a magyar jogállamiság kérdéséről Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Ezen azonban Orbán Viktor nem jelent meg. Delbos-Corfield az EP-jelentéstervezet ismertetésekor úgy fogalmazott: Magyarország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának, mivel a demokrácia és az alapvető jogok helyzete tovább romlott azóta, hogy 2018-ban az EP elindította ellene a 7. cikk szerinti eljárást. Az állásfoglalás beterjesztője arról is beszélt, hogy az országban rendszerszintű problémák vannak, így szerinte a jelentésen túl az EP-nek már nincs több eszköz a kezében, és a Bizottságon a sor, hogy érdemi lépéseket tegyen.
A magyar miniszterelnökön túl más sem képviseltette magát a vitán a kormányból, a fideszes és KDNP-s EP-képviselők viszont boszorkányüldözésnek titulálták a jelentéstervezetet.
Ugyanakkor a hazai ellenzék képviselői azt kérték az EU-s döntéshozóktól, hogy ne fosszák meg a magyarokat az uniós támogatásoktól, hanem a kormányt megkerülve, közvetlenül juttassák el azokat az emberekhez.
Több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás a tét
A frissen megszavazott EP-állásfoglalás ugyan semmilyen kézzelfogható következménnyel vagy szankcióval nem jár, de hatással lehet az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményére – emlékeztet a Telex. Ezen ugyanis több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás múlik.
A brüsszeli döntéshozóktól függ az, hogy a magyar kormány válaszát és tervezett intézkedéseit a jogállamisági mechanizmus keretében elindított eljárásra elfogadják, vagy elutasítják, és a testület az Európai Tanács elé viszi az ügyet.
(alfahir.hu)
