Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszék munkatársainak legfrissebb elemzéséből.
Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján vizsgálták meg, hogy mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással.
A déli és délkeleti országrészben az elmúlt tizenegy évben nyaranta átlagosan két-három hőhullámos hét fordult elő, de a hőhullámok egészségügyi következményei ennél jóval összetettebb képet mutatnak. A szakértők megállapítása szerint nem azokban a megyékben volt a legnagyobb a többlethalálozás, ahol a legtöbb hőhullám fordult elő.
A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2015 és 2025 között, heti bontásban elemezték a hőhullámokat és a halálozási adatokat mind a 19 megyében és Budapesten. A legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol a május-szeptemberi időszakban évi átlagban két-három héten is előfordult tartós, éjjel-nappali hőterhelés.
A halálozási adatok azonban más mintázatot rajzoltak ki. Mint írták,
az intenzív hőhullámok meglepő módon Tolna megyében 35, Baranyában 28, Jász-Nagykun-Szolnokban 26, Bács-Kiskunban 25, Budapesten és Békésben pedig mintegy 24 százalékos többlethalálozást eredményeztek.
Csongrád-Csanádban ugyanakkor – noha ez az ország legmelegebb megyéje – a többlethalálozás ennél alacsonyabb volt, ami a kutatók szerint összefügghet a jobb alkalmazkodással és a légkondicionált lakások országon belüli legmagasabb arányával.
A kutatók szerint a hőhullámokra való felkészülés nem korlátozódhat a hőségriadók idején ismételt tanácsokra. Hosszabb távon az egészségügyi és szociális ellátásnak, a várostervezésnek és más közpolitikai területeknek is alkalmazkodniuk kell a gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz – számolt be róla az MTI a masfelfok.hu cikke alapján.

