A védett eredetű bor végleg felhelyezte Soltvadkertet a szőlészet, borászat európai térképére. Megjelenhet a palackon a soltvadkerti megnevezés. Ez azért jó, mert ki tudjuk emelni valamilyen szinten a többi bor közül a sajátjainkat – mondta Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke az M1 Magyar gazda adásában.
A soltvadkerti borászok az ezerjó védelme érdekében kérvényezték az uniós oltalom használatát.
„Most a soltvadkerti ezerjó egy olyan rangra jutott, egy olyan elismerést kapott, amit már igazából régóta megérdemelt. És a fajták közül itt, Soltvadkerten az ezerjó ma már nincs olyan nagy mennyiségben, mint volt húsz évvel ezelőtt, de pont ettől lesz értékes” – mondta Font Gábor, a Font Pincészet borásza.
A településen a 18. század óta készítenek bort. Bár hazánkban a szőlőtermesztés hagyományosan főleg a hegyvidékekhez kötődik, a soltvadkerti hegyközség lassan háromszáz éves története azt bizonyítja, hogy az Alföldön is kiváló minőségű bor készülhet.
A soltvadkerti az ország legnagyobb hegyközsége. Jelenleg háromezer hektáron termesztenek szőlőt. Annak idején szinte minden család foglalkozott borkészítéssel, mára viszont koncentrálódott a termelés.
A kis, családi pincészetek közösen igyekeznek kialakítani a hegyközség arculatát. Borversenyeket rendeznek, kóstolókat szerveznek. Ezek célja a borászatokban zajló szakmai munka színvonalának és a helyi bor minőségének folyamatos ellenőrzése és fejlesztése.
A soltvadkerti borok iránti keresletet az uniós oltalom valószínűleg tovább növeli majd. Az EU adatai szerint ugyanis a földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszerek eladási értéke átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező termékekének.
(Fotó: MTI)
