A Fidesz hiába emlékeztetni a lakosságot Gyurcsány Ferencre és a 300 forintos vizitdíjra, miközben kétharmados kormányzásának 12. évében aki teheti, inkább a magánegészségügyet választja, ahol 10-20 ezer forintnál kezdődnek csak a vizsgálatok.
A második Gyurcsány-kormány 2007. február 15-én vezette be a vizitdíjat. Összege alkalmanként 300 forint volt. A vizitdíjat a lakosság többsége elutasította, 2008. március 9-én népszavazás kötelezte a parlamentet és a kormányt a korábbi, teljes körű biztosítás visszaállítására 2009. január 1-jei határidővel.
600 forintot kellett fizetnie annak, aki saját kezdeményezésére a háziorvosi rendelőn kívül vette igénybe a gyógyellátást, vagy saját kezdeményezésére nem annál a háziorvosnál vette igénybe, aki területi ellátásra kötelezett volt, illetve akihez bejelentkezett. 1000 forint, ha az ügyeleti ellátást indokolatlanul vette igénybe, vagy a beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vette igénybe.
A kormány a népszavazás eredményének ismeretében 2008. március 31-ével megszüntette a vizitdíjat, sőt még az egészségügyi minisztert is menesztették. Lássuk be, utóbbi elképzelhetetlen lenne a Fidesz-kormányban.
Tizenöt évvel később ott tartunk, hogy nem 300 forintot kell fizetni alkalmanként, ha rendes ellátást akarunk, hanem ennek ötven-, százszorosát, legalább. Rengeteg az ellátatlan beteg, a várakozás súlyos egészségkárosodást okozhat, így aki megteheti, inkább a magánegészségügyet választja.
Ha valaki minimálbért keres, akkor is havi havi 68 ezer forintot vonnak le munkáltatói társadalombiztosítási járulék és munkavállalói szociális hozzájárulási adó címen. Ezért a biztosítottak jogosultak az állami ellátásra – írja a Válasz Online. Azt azonban nem szabályozza semmi, hogy mikor, mekkora várakozással.
Az egészségügy működtetésére relatíve kevesebbet fordítunk most, mint korábban a hasonló fejlettségű országokhoz viszonyítva. Uniós pénzből kórházak felújítására, műszerek beszerzésére sokat költöttünk, számos vidéki kórház és rendelő megújult, és néhány fővárosit is modernizáltak. A működtetésüket, a betegek ellátását azonban nem lehet uniós pénzből fedezni, ahhoz a kormánynak kellene a zsebébe nyúlnia – jegyzi meg a portál.
A fogorvos, a nőgyógyász és a bőrgyógyász hagyományosan olyan terület volt, ahol szívesen kerestek fel az emberek magánorvost, de ma mindenféle magánrendelésért fizetünk, és egyre nagyobb arányban a műtétekért is. A magánszektorban ugyanis nem kell várni, csak utalni. Egy térd- vagy csípőprotézis műtétért jellemzően egy-két millió forintot kérnek el. Egyes magánklinikákon a járvány alatt megduplázódott a korábbi forgalom, mert az emberek nem tudják kivárni az állami listákat. Az ortopédiai műtétek mellett nagyon sok szürkehályog-beavatkozást is végeznek azoknak, akik inkább fizetnek, mint félig vakon várjanak a műtétre.
Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar emberek 850 milliárd forintot, így az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát maguk voltak kénytelenek fedezni. Az ellátatlan betegekben Orbán Viktorék meglátták az üzletet, és azóta országszerte tucatjával épülnek a magánkórházak és klinikák, hiszen az embereknek nem is nagyon van más választásuk, mint a magánellátás.
