A 2019-es infláció mértéke 3,4 százalék volt, míg a tavalyi év decemberében az árak 4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH jelentéséből.
Az adatokból az is kiolvasható, tavaly decemberhez képest a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak a legjobban (8,4, illetve 5,9 százalékkal). Az élelmiszereken belül is
kiemelkedik a sertéshús ára, amely 23,7 százalékkal drágult.
A szolgáltatásokért 3,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, itt
a lakbér 10,5 százalékos áremelkedése a kiugró.
Az üzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak.
A Népszava szakmai vélemények alapján úgy véli, a pénzromlás üteme 4 százalék fölé is ugorhat, a liszt árának 3-5 százalékos emelése ugyanis 10-15 százalékkal dobhatja meg a kenyér árát.
A gazdasági hatásokat tovább rontja a forint gyengülése a devizapiacon, és mivel a jegybank továbbra is alacsonyan tartja az alapkamatot, nem is várható erősödés.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a baloldali napilapnak azt mondta, a 4 százalékos decemberi infláció megfelel a várakozásoknak, vagyis annak mértéke nem okozott meglepetést. Elsősorban az üzemanyagokhoz köthető úgynevezett bázishatás pörgette fel az inflációt, 2018 decemberében ugyanis csökkentek az üzemanyagárak – fogalmazott. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, a decemberi drágulás egyedi tételek következtében alakult ki és átmenetinek tekinthető. Szerinte a tavalyi alacsony bázis miatt januárban tovább emelkedhet az inflációs mutató, de a maginfláció mérsékelten csökkenhet.
Az MNB idén átlagosan 3,5 százalékos inflációt vár, az élelmiszerárak 2020-ban várhatóan 6 százalékkal, a szolgáltatások 4,7 százalékkal, az alkohol és dohánytermékek pedig 6,6 százalékkal emelkednek. A jegybanki előrejelzés szerint az üzemanyagok és a szabályozott (energia)árak is 1,5 százalékkal emelkednek az idén.
