Az első előadást, mozgó élőképekből 1903-ban a Bioskóp Vállalat tartotta Makón, később, 1907-ben a Korona emeleti termében mutattak be mozgó fényképeket II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállításáról. Ilyen kezdeti próbálkozások után 1908-ban nyílt meg az Uránia filmvállalat makói mozija – olvasható a mozivilág.com-on.
Mint arról beszámoltunk, Forgács Balázs Budapesten él, foglalkozását tekintve mozdonyvezető, hobbiból magyar mozik történetét kutatja, így jutott el Makóra is. Legutóbb április végén járt a városban, tegnap pedig elkészült a makói mozi történetével foglalkozó kutatásával. A teljes írást itt lehet elolvasni, mi pedig csak azt idéznénk belőle, hogyan zárt be a Páger mozi és hogyan került a Hagymaházba:
A filmszínház 2003-ban nehéz helyzetbe került, az önkormányzattól egy egyszeri 800 ezer forintos támogatást kapott, de a nézők egyre fogyatkoztak. Felmerült az átmeneti bezárás, ezért bevezették, hogy csak hétvégén volt vetítés. A gépészek ekkor Puszta János és Boros Ferenc voltak, utóbbi feljegyzései Hajdú Tibor révén Aloma címmel könyvben is megjelent. 2005-ben egy negyvenmilliós pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának artmozifejlesztési támogatására, ami lényegében a moziterem belső felújítására, ülések cseréjére, vakolásra, falfestésre és gépészeti korszerűsítésre futotta volna. A pályázat elbukott, a fejlesztésekből a legszükségesebbet sikerült megvalósítani, hogy működni tudjanak. Lézeres hangolvasó lámpa beszerzésére került sor, mert az új technológia szerint csak ezzel tudták levetíteni a filmeket. Évek óta tartó veszteséges üzemelés, és a csökkenő látogatottság miatt az ipartestület nem tudta tovább finanszírozni a Páger Mozit, ezért 2007. január 31-én bezárták. Emellett korábban a vetítőgép romlott el, ezért Csanádpalotáról kapott kölcsöngéppel kellett a filmeket levetíteni, de már az is a végét járta, valamint a fűtésirendszer is feladta a harcot.
2013-ban hosszú pereskedés után a városnak ítélte oda a mozi épületét a Kúria. A komplexum egy évvel később is még üresen állt, a város befektetőkre várt, de szinte senki nem jelentkezett, miközben a makóiaknak hiányzott a mozi. Filmszínház megvalósítására felmerült a szintén üresen álló, de lényegesen kisebb Korzó kaszinó épülete is. Végül egy szükségmegoldással a Hagymaházban valósították meg ideiglenesen.
A városatyák több turisztikai célú megvalósítást is előirányoztak, a helyi civil szervezetek és egyesületek számára nyitott kulturális, illetve szabadidőközpontot álmodtak meg, amelynek szerves része lenne a Hagymaházból átköltöztetett mozi is, ám ezekre forráshiány miatt egyelőre várni kell.
|
Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket? A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat. |
