Megemlékezés és születésnap – ez a kettősség jellemezte a szerdán, a makói laktanyában megtartott ünnepi rendezvényt. A laktanya falán két emléktáblát is elhelyeztek a megyei katasztrófavédelem vezetői: húsz éve annak, hogy elveszítették a parancsnokság egyik kiemelkedő vezetőjét, Urbán József tű. alezredest. A másik emléktáblával pedig a laktanya két és fél évtizedes születésnapjáról emlékeztek meg a tűzoltók.
A rendezvény délelőtt tíz órakor, a makói diákok műsorával indult a laktanya szertárában. A helyi általános iskola diákjai versben és dalban méltatták a tűzoltói hivatás szépségeit és nehézségeit.
Az előadást követően Balogh Róbert tű. alezredes, a makói parancsnokság parancsnoka emlékezett meg az elmúlt huszonöt évéről.
Az alezredes elmondta, a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltók elhelyezési körülményeinek elmaradottságáról mindent elmond, hogy a 60-as évek végéig vaságyon, szalmazsákon, felöltözve aludtak, lószőr pokróccal takaróztak. A hálóhely fűtését szenes kályhával, majd olajkályhával oldották meg, csak 1981-ben sikerült kialakítani központi fűtést, vegyes tüzelésű kazánnal. A szálláshely egy külön, udvari épületben volt. 1983-ban parancsnokváltás történik, Urbán József százados veszi át a parancsnokság irányítását. Az új vezetés alatt megkezdődött az elhelyezési körülmények korszerűsítése: felújították az elektromos rendszert és a szociális helyiségeket. A földszinti helyiségek fölötti emeletrészen négy irodával, – még mindig közös – hálóval, szociális helyiségekkel bővült a laktanya, így megszűnhetett a régi szállásépület használata is.
1985-ben a laktanya alatti légópincéből és a szintén a pincében lévő kazánházból a makói tűzoltók két részből álló klubhelyiséget alakítottak ki, majd az ezt követő években is jelentős felújítást végzett a makói állomány. Mind szolgálati idő alatt, de sokszor szabad időből is sokat tettek a karbantartottságért, a bővítésért, a szépítésért.
A tűzoltó laktanya tervezéséhez, építéséhez azonban még rögös út vezetett. Nagyon sok lakossági fórum és érdekegyeztetés kellett az induláshoz. Végül 1995-ben.
Az épület tágas, szinte minden igényt kielégít, kényelmes otthont biztosít a készenléti szolgálatot ellátók számára. Az épület küllemét tekintve a város dísze, a tervezők és az építők a lépcsőház fölé megidézték a letűnt korok tűzőr tornyainak alakját is.
Az új laktanyát ünnepélyes keretek között 1996. október 19-én adták át. Köszönet illeti a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltókat is, akik sajátjuknak tekintik, és akként is gondozzák laktanyájukat. És nem utolsósorban az egyik korábbi parancsoknak, Urbán József tű. alezredesnek – hangsúlyozta a parancsnok.
Urbán József tű. alezredes 1983. november elsejétől 18 éven keresztül parancsnokként állt a laktanya élén. Kinevezésével felpezsdült a makói tűzoltó élet: nagy léptekkel megindult a laktanya korszerűsítése, bővítése, egyre többen kezdték el képezni magukat.
Munkájáért, vezetői tevékenységéért számos alkalommal kapott jutalmat. Ezek sokszor pénzjutalmak voltak, de a szakmai elismeréseinek is hosszú a sora. Többek között a ”A Haza Szolgálatáért Érdemérem” mellett tanácsosi címmel is kitüntették.
Nagy formátumú ember volt, erős akarattal, becsvággyal, szakmai szigorral, éppúgy magával szemben is, mint a beosztottaival. Széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel és nagy szakmai elismertséggel bírt.
Balogh Róbert záró gondolatként kiemelte, hogy szakmai örökösei, a laktanya mostani lakói most az emléktábla felavatásával szeretnék köszönetüket és hálájukat kifejezni Urbán alezredes családja felé.
Makó város polgármestere is nemes gondolatokkal köszöntötte a várost védelmező tűzoltókat. Farkas Éva Erzsébet beszédében megköszönte mindazt, amit a tűzoltók a városért, a város lakóiért tesznek nap, mint nap. Elmondta, a makói élet nélkülözhetetlen eleme a tűzoltóság, a tűzoltók. A tűzoltók pedig hivatásukban a legfőbb emberi érték, a szeretet tükröződik. Ez az, ami ezt a hivatásit igazán nemessé teszi – zárta szavait a polgármester.
Az egykori parancsnok tiszteletére állított emléktáblánál Urbán József családja helyezett el egy koszorút, a makói laktanya évfordulójára készült táblát pedig a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetői avatták fel.
Szatmári Imre tű. dandártábornok, megyei igazgató a rendezvény zárásaként pohárköszöntőt tartott, melyben kiemelte, hogy a szolgálat maradéktalan teljesítéséhez mennyire fontos az, hogy a tűzoltók jól érezzék magukat a laktanya falai között is. A tábornok kiemelte, szakmai látogatásai során azt tapasztalta, hogy a makói tűzoltók szakmai és emberi szempontból is kivételes emberek. Köszönetét fejezte ki az általuk végzett áldozatos munkáért, valamint a példaértékű bajtársiasságért, ami a makói tűzoltók csapatát is jellemzi.
(csongrad.katasztrofavedelem.hu, fotók: Molnár Krisztina tű. főhadnagy/Csongrád-Csanád MKI)
|
Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket? A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat. |
