A felmérés szerint tehát a magyar társadalom közel negyedét anyagi szempontból is megviselte a járvány. 13 százalékuknak kisebb, kilencnek nagyobb mértékben csökkentek a bevételei, míg minden huszonötödik ember, vagyis az összes megkérdezett négy százaléka lenullázódott. Jellemző módon még a kormánypárti szavazók ötöde is elismerte, hogy negatívan változtak az anyagi lehetőségei, míg a legnagyobb bevételcsökkenésről a jobbikosok (48 százalék) és a DK-sok (43 százalék) számoltak be – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített közvéleménykutatásából.
Arra a kérdésre, hogy a megkérdezett és családja a járvány óta mennyivel kevesebb pénzből gazdálkodik, a válaszadók nyolc százaléka azt mondta, hogy sokkal, 22 százaléka pedig azt, hogy valamennyivel kevesebből, míg 67 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem érzékelt ebben változást.
A nehéz helyzetbe kerültekkel kapcsolatos kormányintézkedésekkel mindössze a válaszadók tizede volt teljesen elégedett, míg kétharmaduk teljes mértékben elégedetlen. Pártszimpátia alapján persze a Fidesz-KDNP hívei az átlagnál sokkal rózsaszínebben látják a kérdést, tízből hatan ugyanis elégedettek a kormányintézkedésekkel. Az ellenzékiek viszont sokkal kritikusabbak: a momentumosok 95, az MSZP-P szavazók 94, a DK-sok és a jobbikosok 83-83 százaléka szerint nem megfelelő döntések születtek.
Pártlogóktól függetlenül egyetértettek a megkérdezettek, hogy ősszel ismét komolyan kell számolni a járvánnyal, 72 százalék nyilatkozott így.
Az összeesküvés elméletek is jelen vannak a társadalomban: a megkérdezettek 22 százaléka valószínűsíti, hogy a vírust Kínában állították elő, és szándékosan eresztették rá a világra. 13 százalék tartotta valószínűnek azt, hogy az amerikaiak szabadították rá a járványt Kínára. Az összes megkérdezett húsz százaléka pedig inkább valószínűnek tartotta azt, hogy azért hozták létre a vírust, hogy a társadalmak megszabaduljanak az idős népesség terhétől.
