Jövőre átlagosan 42 százalékkal lesznek drágábbak az élelmiszerek, mint idén – idézi a 444.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentését.
A meglehetősen sokkoló adat úgy jön ki a jegybanknak, hogy a nem feldolgozott élelmiszerek 28,4 százalékkal, míg a feldolgozott élelmiszerek 48,2 százalékkal drágulhatnak 2023-ban.
A jegybank összességben 15-19,5 százalék közötti inflációs adatot vár jövőre: a kalkuláció szerint az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek magasabbak 2023-ban, de például a piaci szolgáltatások „csak” 9,6 százalékkal, az ipari termékek pedig 8,7 százalékkal kerülhetnek többe, így jön ki a 15-19,5 százalék közötti átlag. Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint a kormány 2023-ra 15 százalékos inflációval számol és a nyugdíjakat is ennyivel korrigálják.
A jelentés szerint eddig is főleg az élelmiszerek húzták az inflációt: novemberben 22,5 százalékos lett a pénzromlás, de ezen belül az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett, amire már nehéz jelzőket találni. A kormány legutóbb 2023. április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerár-stopot, a jegybank elemzője szerint viszont az ársapkák végső soron emelik az árakat, mert az alapvető élelmiszerek árának maximalizálása más, „helyettesítő” termékek árát emelte meg irreálisan.
A lap – a teljesség igénye nélkül – idézte azokat a tényezőket amelyek az Európában legmagasabb inflációkat eredményezte:
- a kormány osztogatása a választások előtt,
- a gyenge forint,
- az élelmiszeripari magas importhányad,
- a lakossági energiaárak emelése,
- az ársapkák,
- az aszály,
- az ár-bér spirál,
- a háború.
A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében viszont új fogalom jelenik meg, mint az infláció egyik okozója: a cégek profitnövekedése.
Erről már beszélt kedden Virág Barnabás, az MNB alelnöke is, szerinte több jelből is az látszik, hogy a vállalatok a kedvező jövedelmezőség miatt a kelleténél nagyobb mértékben emelték az áraikat. A jegybank szeptemberi inflációs jelentésében még nem szerepeltek a profitéhes cégek, ellenben a decemberiben már nyolcszor is felbukkan, mint a pénzromlás egyik okozója.
Emellett az árak növekedéséhez a vállalati profitok jelentős emelkedése is hozzájárult, azaz az infláció gyorsulása nem csak a költségek növekedését tükrözi
– olvasható először a jelentésben.
Majd többször is leírják, hogy a vállalati profitok emelkedése az ágazatok széles körében megfigyelhető, a magas átárazást tehát a jegybank szerint nem csupán a költségoldali nyomások (bérek, energia), hanem az emelkedő vállalati profitráták (a profitráta a tőke jövedelmezőségi fokát mutatja) is támogatják.
Az MNB inflációs jelentéséből egyébként az derül ki, hogy a működési eredmény főleg az iparban és a szállítási ágazatban javult leginkább a harmadik negyedévben, de például a mezőgazdaság mínuszban van, pedig éppen az élelmiszerek ára ment fel az egekbe.
A lap jelezte, a kormány már korábban is hangsúlyozta, hogy az infláció számos ágazatban jelentős nyereségeket eredményezett, de arról nem volt szó, hogy eleve a profitéhség okozta volna az inflációt.
